Az orvosi pálya mindig is vonzó volt a fiatalok között. Nem csoda, hiszen már évszázadokkal ezelőtt is a tudós, gyógyító emberhez fordultak tanácsért a közösség tagjai. A szakma presztízse manapság is magas, akik pedig ide jelentkeznek, általában elkötelezettek. A kitartás szükséges, hiszen itt a képzés nem fejeződik be négy-öt év után.
Magyarországon négy egyetemen folyik orvosképzés, és - annak ellenére, hogy idén kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba - az orvosi szakokra többen adták be a lapjukat mint 2004-ben. Évek óta a budapesti Semmelweis Egyetem a legnépszerűbb, a jelentkezők fele, 1281-en, ide küldte el jelentkezését. Különlegessége az itteni oktatásnak, hogy akár diplomás képzésre is lehet jelentkezni - idén nyolcan éltek a lehetőséggel. A SE-t a Debreceni Egyetem követi, jócskán lemaradva: 454 fiatal jelölte meg első helyen a cívisváros orvosi karát. Valamivel kevesebben mennének a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karára, a sort pedig a Pécsi Tudományegyetem zárja 281 jelentkezővel.
A szak népszerűségét mutatja, hogy államilag finanszírozott képzésre a Semmelweis Egyetemre 308 embert vettek fel, ennyien érték el a 135 pontot. Az orvosképzés többi helyszínén a ponthatár kevesebb volt, de - államilag finanszírozott nappali alapképzésben - sehol sem csökkent 129 alá. A statisztika azt mutatja, a legtöbben, érthető módon az államilag finanszírozott formát választják. Bár mind a négy intézmény hirdetett költségtérítéses képzést, kevesen éltek a lehetőséggel. Diplomás képzésre sem volt nagy túljelentkezés, annak ellenére, hogy felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek csak Budapesten és Debrecenben hirdettek meg helyeket. Ennek oka egyrészt a magas tandíj lehet, másrészt az, hogy sokakat visszariaszthat a képzési idő: a hatéves egyetemi alapoktatás után szakképzésen kell részt venni a hallgatóknak. Valószínűleg a hosszú tanulási idő miatt nem jelentkeznek idősebbek az orvosi szakra. A másik ok pedig a nappali képzés lehet, az idősebek ugyanis gyakran munka mellett végzik tanulmányaikat, erre pedig az orvosképzés kevés lehetőséget ad.
Más felsőoktatási kutatásokból az derül ki: az orvosi pályára készülők nagy része már az általános iskola végén vagy a középiskola elején eldönti, hogy ezt a pályát választja, s érettségi után rögtön ott folytatja tanulmányait. Sokkal kevésbé jellemző, hogy valaki huszonévesen jön rá, hogy gyógyítani szeretne.
A jelentkezők kétharmada 18-19 éves, míg a többi szakra jelentkezőknek mindössze egyharmad része tartozik ebbe a korosztályba. A 20-22 éves jelentkezők nagyjából azonos arányban vannak jelen az általános orvos és a többi szakon. A különbség azonban jóval nagyobb a 23-27 éves korosztályban: míg a többi szakra jelentkezők 17,5 százalékát a 23-27 évesek alkotják, az orvosira készülőknek 5,2 százalékát teszi ki ez a korcsoport. A 28 év fölöttiek aránya pedig csupán 2,9 százalék, míg a többi szakon 19,3 százalék.
Idén jóval több nő jelentkezett, a férfiak aránya 36,6 százalék, ez hasonló az összes szak átlagához. Ezzel szemben sokkal több külföldi hallgató tanul orvosnak Magyarországon, mint bármi másnak. A jelentkezők 2,6 százaléka külföldi állampolgár - ez utóbbi kétszerese a többi szak esetében tapasztalt aránynak. A letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok aránya is magasabb valamelyest, mint a többi szak esetében. A többi szakhoz viszonyítva sokkal nagyobb arányban érkeznek gimnáziumból a leendő orvosok. 88,4 százalékuk érettségizik ott, miközben a többi szakra jelentkezők alig fele. Így értelemszerűen kevesebb a szakközépiskolából jövők aránya, 5,9 százalék. Másrészt az orvosi pályára készülők nyelvvizsga tekintetében is az átlag fölött vannak: 68,6 százalékuk rendelkezik nyelvvizsgával, míg a többi szakra jelentkezők mindössze 35 százaléka. Az általános orvos szakra készülők 57,2 százalékának van középfokú, tizedüknek pedig felsőfokú nyelvvizsgája, ez nagyjából kétszerese a többi szaknál tapasztalható arányoknak.
