Feiszt György az államalapítás kapcsán megemlékezett arról, hogy tán nem véletlen: a magyarság a Kárpát-medencében vert gyökeret. Ugyanakkor párhuzamot vont az ezer évvel ezelőtti kor és a 21. század között. Az összefogás fontosságát hangsúlyozta az alpolgármester, aki szerint magyarként, emberként és európaiként nézhetünk szembe ezekkel a kihívásokkal. Az ünnepi gondolatok után a honvédség, a város és a megye nevében helyeztek el koszorúkat a szbobior talapzatánál.
Közel kétszázan vettek részt Kőszegen a nemzeti ünnepen. Révész József, a kőszegi városi múzeumok igazgatója ünnepi beszédében kiemelte, hogy Szent István király államalapítását, és a magyarokat Európába illesztő politikáját mindenki, pártállástól függetlenül ünnepelheti.
Az államalapító napját már a középkorban is ünnepelték. Bár később XIV. Benedek pápa csökkentette a piros betűs napok számát, Mária Terézia azonban visszaállította a megszokott rendet. A XX. században a trianoni békeszerződés miatt nőtt e nap, a hagyomány tisztelete. Az 1949-ben létrehozott új alkotmány pedig tovább erősítette a nemzeti érzelmet. Az ünnepi beszéd után Nagy József plébános megáldotta az új kenyeret.
