A vizsgált országokban a politikusok és a nagyvállalatok vezető menedzserei kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legalacsonyabb bizalomindex-pontszámot.
1: „nagyon megbízhatatlan”
4: „nagyon megbízható”
Mind Európában, mind az USA-ban az orvosok és a tanárok a legelfogadottabbak. A GfK Custom Research Worldwide megállapításai szerint őket a hadsereg és a rendőrség követi. A nyugat-európaiak 85 százaléka, - különösen az olaszok és a németek, illetve az amerikaiak - nem bíznak saját politikai vezetőikben. Ugyanez érvényes a Kelet-Európában élők közel 90 százalékára. Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felsővezetőkkel szemben, közülük is az amerikai ipari felsővezetőket tekintik a legkevésbé megbízhatónak: 2003 novemberében az amerikaiak 61 százaléka adott hangot kritikájának, amely arány mostanra 68 százalékra emelkedett.
Lengyelországban és Magyarországon a felsővezetők hírneve még rosszabb: a két országban a megkérdezettek 77 illetve 75 százaléka viseltet bizalmatlansággal irántuk. Németországban az ipar felsővezetői tartoznak a legkevésbé megbízhatók közé. Az összes vizsgált ország közül legnagyobb arányban – 87 százalék – itt fejezték ki legtöbben elmarasztaló véleményüket erről a csoportról. A németeknek csak 12 százaléka bízik valamennyire felső vezetőiben, és csak egy százalék állítja, hogy hisz bennük.
Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik ipari vezetőiben.
A GfK Bizalom Index szerint azonban vannak olyan szakmák is, amelyek képviselőiben az emberek többsége megbízik. A megkérdezettek az orvosokat és a tanárokat tartják a legmegbízhatóbbnak mind a 18 európai országban, illetve az Egyesült Államokban is. Összességében a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az orvosokban, 82 százalékuk pedig ugyanezt mondta el a tanárokról. A legtöbb országban a lakosság többsége által felállított bizalmi rangsorban őket a katonaság és a rendőrség követi. E tekintetben Románia bizonyult az egyetlen kivételnek, itt ugyanis a lakosságnak csak 48 százaléka bízik meg a rendőrökben.
Hasonlóképpen, a magyaroknak csupán 48 százaléka bízik a hadseregben. A közép- és kelet-európai országok megkérdezetteinek véleménye általánosságban megoszlik, és bizalmuk csökkent a 2004-ben mérthez képest.
A papság - 2,8-es pontszámával - jól szerepelt. Érdekesség, hogy a görögök csupán 1,9 pontot adtak nekik, ez komoly kritikáról tanúskodik e csoportról. A franciák, spanyolok, csehek és magyarok többsége sem mutat különösebben nagy bizalmat papsága iránt.
Ellentétesek a vélemények a jogi területen dolgozókkal kapcsolatban. Észak-Európában a megkérdezettek különösen magasra értékelik az ügyvédeket Dániában, Finnországban és Svédországban, míg az olaszok, amerikaiak és a görögök általában sokkal rosszabb véleménnyel vannak az ügyvédekről.
A felmérésben résztvevő országok többsége kritikus a sajtó képviselőivel szemben. Az egyesült királyságbeli, dán és olasz megkérdezettek a sajtó tisztességével kapcsolatban komoly kétségeket fejeztek ki. Ezzel szemben a romániai és lengyelországi megkérdezettek átlag feletti bizalmi pontszámokat adtak saját újságíróiknak.
