Mint elmondta, gyakorlatilag nincs olyan hallgató, aki ne hallott volna a hitelről, s ma a felsőoktatásban tanulók csaknem harmada igénybe is veszi azt. A hitel indulása, a 2001/2002-es tanév óta folyamatosan nő a kölcsönt felvevők száma, jelenleg több mint 182 ezer fiatalnak folyósítják az összeget. Ennél tízezerrel többen igényelték a hitelt, ők azonban nem feleltek meg valamennyi feltételnek.
Csillag Tamás azt is elmondta: az első két tanévben nem első- és felsőbbévesek között egyaránt népszerű volt a hitel, ma azonban többségében a gólyák igényelnek hitelt, hiszen aki akarta, az már az elmúlt években felvehette a diákhitelt. A nonprofit elven működő rt. vezetője kiemelte: a folyósított hitelállomány is folyamatosan nő, jelenleg 84 milliárd forint. A hitelek forrása kezdetben a Magyar Fejlesztési Bank volt, ma azonban már több lábon állnak: a 2003/2004-es tanév óta kötvénykibocsátással teremtik meg a feltételeket, idén pedig már a luxemburgi székhelyű Európai Beruházási Bank is beszállt a hitel finanszírozásába.
Ennek a több lábon álló hitelképességnek is köszönhető, hogy a diákhitel kamata csökkent 2005-ben. Folyamatosan nő azok száma, akik törlesztenek, illetve sok az előtörlesztő is, aki ugyan még kapja a hitelt, vagy tanul, de már elkezdte visszafizetni a kölcsönt. A hátralékban levők száma azonban magas, eléri a 17 százalékot, bár azok is idetartoznak, akik csupán egy hónapos késésben vannak.
A felsőoktatásban és a felsőfokú szakképzésben részt vevőknek egyaránt lehetőségük van felvenni a hitelt, amennyiben a feltételeknek megfelelnek - például nem töltötték még be a 35. évüket. Nem jogosultak hitelfelvételre a doktoranduszok sem, bár Ekler Gergely HÖOK-elnök szerint ez hamarosan változhat. A statisztikából kiderül: főleg az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei élnek a lehetőséggel, de hasonló eloszlást mutat a megyénkénti besorolás is: ott a legnagyobb a hitelt felvevők száma, ahol az egy főre eső GDP az országos átlag alatt van.
Csillag Tamás szerint a hitel így teljesíti legfontosabb feladatát, esélyt ad mindenkinek arra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy egy tavasszal végzett kutatás során kiderült, hogy a hitelt felvevők többségének a szülei nem rendelkeznek diplomával. A megkérdezettek 26 százaléka pedig, elmondása szerint nem tudta volna befejezni az egyetemet vagy főiskolát a diákhitel nélkül.
A Tárki felmérése kitér arra is, hogy egy hallgató átlagosan hetvenezer forintot költ egy hónapban, amelynek csaknem harmadát teszi ki a hitel - ha felveszik. A többieknél viszont nagyobb teher hárul a szülőkre, illetve a hallgatóra, akinek így munkával kell előteremteni a megélhetéshez szükséges összeget.
