Az Élő Európai Nyelvek Központja a strasbourgi Európa Tanács nyelvpolitikáját alkalmazza a mindennapos gyakorlatban. Feladata a nemzetközi oktatási projektek koordinálása. Olyan szakembereket képez, akik saját országukban megszervezik a nyelvtanárok továbbtanulását, új módszereket, technikákat ismertetnek meg velük. Legfontosabb cél, hogy Európa lakossága minőségi nyelvoktatásban vehessen részt, és minél hatékonyabban tanulhasson. Maud de Boer-Buquicchio, az Európa Tanács főtitkár-helyettese elmondta: - Három fő prioritásunk van: az emberi jogok tisztelete, a demokrácia megteremtése és a jogállamiság. Az Európa Tanács azon dolgozik, hogy az emberek megtanulják megérteni és elfogadni a másik ország kultúráját, esetleges másságát. Ez nem csupán nyelvtanítás-politika, hanem interkulturális oktatás is.
A kétnapos nemzetközi konferencián többek között szó esett a kis nyelvek jövőjéről. Boldizsár Gábor, az Élő Európai Nyelvek Központja Igazgatótanácsának elnöke tájékoztatott: - Az Európa Tanácsnak van olyan kartája is, amely arról szól, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek fennmaradásának alapelveit és lehetséges segítési módjait határozza meg. Magyarország is aláírta ezt a dokumentumot. A grazi intézmény azonban nem tesz különbséget a nyelvek között: az ott készülő programok éppúgy érvényesek a kisebbségi vagy regionális nyelvekre, mint a nagy nyelvekre.
A nemzetközi konferencián elhangzott: ma már nem elég csak az angol nyelvet ismerni, hiszen a piac telített - manapság mindenki beszél angolul - és szükséges kis nyelveket elsajátítani. Például Ausztriában érdemes lenne magyarul tanulni, Magyarországon szlovákul, hogy megteremtődhessen interkulturalizmus, és így az egységes Európa.





























