Az érzékelésért, valamint az érzékelhető információk és érzelmek összekapcsolásáért felelős agyterület, az ún. prefrontális kéreg feltűnően kisebb azoknál a fiataloknál, akik már életük korai szakaszában az alkohol rabjává válnak. Ezt amerikai kutatók állítják, akik 13 és 21 év közti fiatalokat, fiatal felnőtteket vizsgáltak.
Korábbi kutatások már rávilágítottak arra, hogy alkoholproblémákkal küzdő felnőttek agytérfogata szokatlanul kisebb józan életű társaiknál, ami a hosszú évekre visszavezethető alkoholfüggőséggel magyarázható. A jelenlegi kutatások során végzett mágneses rezonanciavizsgálatok (MRI) arra mutattak rá, hogy a fiatalkori és fiatal felnőttkori italozás már rövid idő után is éreztetheti káros hatását az agykéreg bizonyos területén.
Alkoholfüggő fiataloknál a prefrontális kéreg ugyanis jelentősen kisebbnek bizonyult, kevesebb idegsejt-kapcsolattal, mint az alkoholt kerülő, vagy mértékkel fogyasztóknál. A vizsgált agyterület a komplex gondolkozás, a tervezés és az indulatok szabályozásának kulcsfontosságú területe. A hiányzó idegi kapcsolatok következtében előfordulhat, hogy az érintett fiatal idegrendszere az összetett döntések meghozatalához szükséges információkat csak lassabban, kevésbé hatékonyan képes közvetíteni. Ez adhat magyarázatot arra, miért esik az alkoholfüggő fiatal nehezére, hogy akaratát szabályozza, cselekedete következményeit pontosan felmérje.
A kutatók további vizsgálataik céljául az ok-okozati kapcsolat megismerését tűzték ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy az agy bizonyos régiójának kisebb mérete az alkoholfogyasztásra vezethető-e vissza, vagy pedig a veleszületett agyméret tesz valakit alkoholfüggővé fiatalkorban, a tudósok még nem tudják a pontos választ. Elképzelhető, hogy a növésben lévő fiatal agykérge a felnőttekénél érzékenyebb az alkohol mérgező hatásával szemben, amely vélhetően gátolja az agykéreg körülhatárolt részének normális ütemben történő fejlődését. Az sem kizárható azonban, hogy ezen agyterület veleszületett zavara esetén már fiatalkorban fogékonnyá válunk a szenvedélybetegségekkel szemben, hívja fel a figyelmet.
Egy másik tanulmány mindeközben a túlzott alkoholfogyasztás és a szívritmus zavarai közti összefüggésre világít rá. A több mint 16 ezer résztvevő adatait feldolgozó amerikai vizsgálat eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás a szívpitvarok gyorsabb, rendezetlenebb működését váltja ki. A szívritmuszavarok e formája, az ún. pitvarremegés vagy pitvarfibrilláció nemcsak kellemetlen jelenség, de vérrögképzéshez és agyvérzéshez is vezethet. Ezzel szemben a mérsékelt alkoholfogyasztás a szív ritmusára nincsen káros hatással.
Azok, akik legfeljebb heti 1,7 liter bort vagy 5 liter sört fogyasztanak, ugyanolyan mértékű kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik nem kedvelik a szeszes italt. A heti 12 liter sörnél, illetve 4 liter bornál több alkoholt fogyasztók ellenben 45 százalékkal veszélyeztetettebbek józan társaiknál. A szívritmus zavarát a rövid idő, pl. szabadság alatt történő túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása ugyancsak kiválthatja. Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztás mértékére megadott adatok felnőttekre vontakoznak és fiatalok esetében ennek töredéke is elég lehet az agy károsodásához.
