Az új, bolognai rendszerben a hallgatók először alapképzésben vesznek részt, Bsc diplomát kapnak, ezt követően jelentkezhetnek mesterképzésre, ahol Msc (egyetemi szintű) végzettséget igazoló papírt kapnak.
Néhány szakterületen osztatlan marad a képzés: az orvosi, állatorvosi, fogorvosi, gyógyszerész és jogász szakok továbbra is öt vagy több évesek lesznek, a művészi képzések vezetõivel pedig még mindig egyeztetnek a minisztérium képviselõi. A képző- és a színművészeti képzés osztatlan oktatási forma marad, a film-, az építő-, a tánc-, az ipar- és a zeneművészeti terület viszont elfogadta ezt a megosztást. Bár a Bolognai Folyamat szükségességével egyetértenek, a művészet oktatásának azonban olyan sajátosságai vannak, amelyeket figyelembe kell venni a rendszer átalakításakor.
A mesterképzésre, az alapkézést elvégzett diákok 35 százaléka juthat be. A MERSZ el szeretné érni, hogy a művészeti képzések területén ez a számarány ne érvényesüljön. Viszont ez a 35 százalékos kvóta nem karonként, intézményenként lebontva igaz, hanem az egész ország alapképzéseit elvégzett hallgatókra összesítve vonatkozik. Vagyis, ha például a Zeneakadémián alacsony létszámmal működik egy képzés, az alapszakot elvégzettek akár 100 százaléka is továbbjuthat a mesterképzésbe. A MERSZ azzal indokolja kérését, hogy azok a hallgatók, akik bejutnak a művészeti képzést folytató intézményekbe, már eleve átesnek egy nagyon szigorú rostán, melyre a felkészülést már gyermekkorban elkezdik. A MERSZ és az Oktatási Minisztérium hétfőn folytat tárgyalásokat a továbbiakról.
