Az alábbiakban egy puszedliszerű mézeskalács összetételével, elkészítésével szeretnénk megörvendeztetni azokat a kedves olvasóinkat, akiknek még nincs bevált receptjük, vagy eddig még nem sütöttek ilyen finomságot, de szívesen kipróbálnák. Előnye, hogy a mézet nem kell melegíteni, a tésztát nem kell pihentetni, ugyanakkor hetekkel előbb elkészíthetjük, hiszen friss marad. Ha meg is szikkad, párás helyen újból megpuhul.
Hozzávalók:
-1 kg liszt
- 4 dl porcukor
- 2 kávéskanál szódabikarbóna
- 2 kávéskanál fahéj
- 2 kávéskanál őrölt szegfűszeg
- csipet só
- 10 dkg zsír vagy margarin
- 3 egész tojás
- 2 és fél-3 dl méz
+ ha díszítjük: egy tojásfehérje, 6 evőkanál kristálycukor.
A porszerű anyagokat összekeverjük, belemorzsoljuk a zsiradékot. A közepébe öntjük a mézet, beleütjük a tojásokat, és az egészet jól összegyúrjuk. (Előfordulhat, hogy a méz kicsit nehezebben veszi fel a lisztet, ezért a liszt egy kis részét az elején félretesszük, és a kidolgozáskor gyúrjuk a tésztához.) A deszkát bőven lisztezhetjük. Inkább arra vigyázzunk, hogy ne legyen túl lágy a tészta, mert akkor túlságosan megdagad a sütőben, "elfolyik" a forma, és ráadásul lukacsos lesz a sütemény felülete.
A tésztából egy kisebb darabot vágunk, és alaposan lisztezett deszkán két-három milliméter vékonyra nyújtjuk. Kiszaggatjuk vagy kivágjuk a formákat, és vékonyan kizsírozott, kilisztezett tepsibe rakjuk. (Ha egy nagyobb kést teszünk alá, átemelésnél nem deformálódik.) Közepesen forró sütőben sütjük, de nagyon vigyázzunk, hogy meg ne égjen, mert igen hirtelen megsül.
A sütések között nem kell újrakenni a tepsit, legfeljebb, ha jónak látjuk, egy kicsit belisztezhetjük. Ha magunk tervezzük a sablonokat, formákat, törekedjünk az egyszerűségre. A kisebb részleteket a végén a cukorhabbal pótolhatjuk. A kisütött formák felületét cukormázzal díszíthetjük, "írhatjuk meg". Ehhez csipet sóval felverünk egy tojásfehérjét. A kemény habhoz mintegy hat-hét közepes kanálnyi cukrot keverünk. A cukorhab egy kis részét nejlonzacskó sarkába töltjük, befőttesgumival szorosan zárjuk.
Ezután a zacskó sarkát 1,5 milliméter hosszan levágjuk. (Ha keresztben is ugyanúgy levágjuk, akkor a nyílás csillag alakú lesz.) Egyszerre ne tegyünk túl sok habot a zacskóba, akkor ügyesebben tudjuk megfogni. A maradékot fedjük le! A megírandó mézeskalácsot, ha szalvétára tesszük, könnyebben tudjuk forgatni. Néhány óra alatt megszárad a díszítés. Ha ajándékba adjuk, celofánba csomagolhatjuk. Ha karácsonyfadísznek is szánjuk, a kész süteményeket tűvel lyukassszuk át, így cérnát fűzhetünk bele.
