A piaci helyzet változott: telítettebbé vált, a túlkínálat miatt a lakásokat nehezebb eladni. A havi értékesítési ütem néhány év alatt gyakorlatilag megfelezõdött. A lakások 15–20 százalékára csak az átadást követõen lehet vevõt találni, ha egyáltalán lehet. A korábbi évekhez hasonlóan a tömegpiacon a kis alapterületű lakások iránt volt a legnagyobb kereslet, bár tavaly már nem a garzonok, hanem a másfél, illetve egy plusz két félszobás lakások voltak a legnépszerűbbek. Egy statisztika szerint 2005-ben az ügyfelek az 50–70 m²-es, 12–18 millió forint közötti lakásokat, s a 100–120 m²-es, 22–30 millió forint közötti családi házakat keresték.
Idén mennyit spórolunk? Mit jelent az áfacsökkentés, ha egy 15 millió forintért kínált, új lakás példáját vesszük? A nettó ár 12 millió forintot tesz ki, amelyhez 3 millió forint, azaz 25 százaléknyi áfa társult. Mivel az áfa 2,5 millióra - 20 százalékra - csökkent, annál a cégnél, amely „odaadja" az 5 százalék áfát a vevõnek, a lakás vételárából megspórolható 600 ezer forint, vagyis 14,4 millió forintba kerül.
A kínálat és a kereslet elszakadt egymástól. A fordulathoz csökkenteni kellene a lakásárakat, és azt kell kínálni a piacon, amire kereslet van. Ez a folyamat már elkezdõdött, de még csak burkoltan zajlik. Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke szerint egyelõre addig még egy cég sem jutott el, hogy nyíltan árcsökkentést hirdessen, bár a tapasztalatok szerint jelenleg is létezik már a kettõs ár; az egyik a meghirdetett, a másik a valós ár, amelyen valóban elkelt a lakás.
Egyes megítélések szerint a piac túljutott a sokkon. A szereplõk kezdenek hozzászokni a megváltozott helyzethez, így kevésbé borúsan ítélik meg a körülményeket. A forgalmazók valamivel pesszimistábbak, mint a fejlesztõk, amit az árakkal kapcsolatos várakozások is tükröznek. A forgalmazók egy éven belül nem számítanak áremelkedésre, a fejlesztõk pedig két százalékos növekedést remélnek. A verseny kiélezõdött ugyan, és a vevõk egyre inkább az árak mellett már a minõséget is górcsõ alá veszik. A kisebb, olcsó lakások - 30–55 m² - a vásárlások 70–80 százalékát elviszik, a maradék nagy része viszont a luxus/befektetési célra szánt ingatlanok piacára fókuszál.
A megyei városok lakásberuházási tendenciáira manapság a 20–40 lakásos társasházépítések, a kisebb, 6–8 lakásos sorházas beépítések, s a 15–30 lakásos lakóparkok jellemezik. Feltehetően a minõségileg megépített, jó beosztású, elérhetõ áron megvásárolható lakások továbbra is keresettek és eladhatóak lesznek.
