Tanácsok:
- A megállapodás során tisztázzuk, hogy mire, milyen határidőre szól a megbízás.
- Mennyi lesz a fizetendő összeg, és az mit takar.
- Kapunk-e számlát. (Ggyakran előfordul: a vállalkozó közli, hogy számlával többe fog kerülni a munka. Ilyen esetben mérlegeljük, hogy számla hiányában későbbi reklamációnkat esetleg nem tudjuk érvényesíteni.)
- Győződjünk meg arról, hogy a vállalkozót a díj kifizetése után is el tudjuk-e érni.
- Csak hirdetésre alapozva legyünk óvatosak. Sok esetben a magát kiváló szakembernek hirdető vállalkozó nem végez kifogástalan munkát. Az árengedményt ígérő hirdetés mögött nincs mindig valós kedvezmény. Csak konkrét ár ismeretében döntsünk. (Redőnyjavítás, tetőjavítás, burkoló munkák, stb.)
- Az alábbi javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatás díja a húszezer forintot meghaladja, a vállalkozót jótállási kötelezettség terheli:
1. Lakáskarbantartási és –javítási szolgáltatások
2. Háztartási gépek és készülékek javítása
3. Barkács- és kerti szerszámok javítása
4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása
5. Audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása
6. Gyógyászati segédeszközök javítása
7. Telefon- és telefax-berendezések javítása
8. Hangszerek javítása
9. Órák javítása
- A jótállás legkisebb kötelező tartama hat hónap
- A vállalkozó jótállási jegyet köteles adni, amelyen az elvégzett munkával kapcsolatos minden lényeges adatot fel kell tüntetni Jogszabály: 249/2004. (VIII.27.) Korm. rendelet
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról a vonatkozó jogszabály teljes szövege:/kijelölve a fontosabbak/ 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja: 1. § (1) A jótállási kötelezettség e rendelet szabályai szerint kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. (2) A jótállási kötelezettség kiterjed az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek. (3) E rendelet alkalmazásában a) lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a szerint kialakított épület vagy épületrész; b) lakóépület: olyan épület, amelyben lakásnak minősülő, önálló rendeltetési egységű helyiség található. 2. § (1) A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együtt: vállalkozó) terheli. (2) A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. (3) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 3. § (1) A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. (2) A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti. 4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. (2) A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. (3) A jótállási jegynek tartalmaznia kell a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját. (4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti. (5) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. 5. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. (2) A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza. 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött építési szerződésekre, illetve építési szerződés hiányában a hatálybalépését követően megkezdett építési-szerelési munkákra kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 53/1987. (X. 24.) MT rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez 1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei: a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei, b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is), c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, d) a lakóépület kéményei, e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények, f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek, g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat. 2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések: a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.), b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.), c) a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha), d) az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel), e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.), f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.), g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny, h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal, i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, j) a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat, k) a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével, l) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt, m) a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, n) a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is, o) a személy- és teherfelvonó, p) a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés, q) a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel, r) a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 2. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei: a) tetőterasz, b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló, c) kapualj, d) lépcsőház, e) folyosók és függőfolyosók, f) központi berendezések helyiségei, g) mosókonyha, h) szárítóhelyiség, i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, j) hulladéktároló helyiség, k) gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs).
