"A tagállamok biztosítják, hogy a csirkék négyzetméterenkénti állománysűrűsége a használható területen létesítményenként vagy külön létesítményegységenként nem haladja meg a 30 kilogramm élősúlyt” – ezt az Európai Bizottság által javasolt általános szabályt veszi át a Thijs Berman - holland szocialista - által jegyzett, még Arisztotelész állatjóléti munkásságára is hivatkozó parlamenti jelentés is. Bizonyos - az irányelvhez csatolt mellékletben található - kiegészítő állatjóléti intézkedések esetén „a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a csirkéket 38 kilogramm élősúlyt nem meghaladó állománysűrűséggel tartsák”.
2013. január 1-től azonban már a pluszszolgáltatásokkal együtt is csak 34 kilónyi élő csirkét lehetne nevelni négyzetméterenként. (Mivel a maximális állománysűrűséget a három legutóbbi állomány átlagaként kell meghatározni, kivételesen és átmenetileg több szárnyas is kerülhet ennyi helyre, 40 kilónál több csirke azonban soha nem lehet majd egységnyi területen.) A bizottságnak legkésőbb fél évvel az irányelv elfogadása után be kell mutatnia egy jelentést, amely megvizsgálja, hogy milyen „közösségi szintű, kötelező, harmonizált és specifikus címkézési rendszert” lehetne bevezetni a csirkehúsból készült termékeknél. A címkének tartalmaznia kellene „a gyártási szabványokra és a termék eredetére vonatkozó egyértelmű tájékoztatást”, és fel kellene tüntetni rajta „a létesítmény állománysűrűségi adatait”, és például az állat életkorát is.
A baromfitelepeken a szellőző-, hűtő- és fűtőrendszereknél ügyelni kell arra, hogy az ammónia- és a széndioxid-koncentráció ne haladjon meg bizonyos határértékeket „a csirkék fejszintjénél mérve”. Kerülni kell a túlfűtést, és biztosítani kell a nedvesség eltávolítását is. Amikor az árnyékban mért külső hőmérséklet meghaladja a 30° C-ot, a belső hőmérséklet nem lehet több mint 3° C-kal magasabb a kintinél. Amikor pedig a külső hőmérséklet 10° C alatt van, a relatív páratartalom a létesítmény egységén belül nem haladhatja meg a 70 %-ot.
A világos időszak alatt a madarak szemmagasságában mérve legalább 50 lux fényerejű, nem villódzó fényt kell biztosítani az épület teljes alapterületén. „A fénynek a csirkék épületben való elhelyezése időpontjától számított három napon belül kezdődően, az előrelátható vágási időpont előtt hét nappal bezárólag, összesen legalább 6 órán át tartó sötét időszakokat magába foglaló 24 órás ritmust kell követnie, amelyekben legalább egy legalább 4 órán át tartó megszakítás nélküli sötét időszak van” – sorolja a jelentés a további előírásokat.
„Valamennyi a létesítményben tartott csirkét naponta legalább kétszer meg kell vizsgálni, vagy legalább naponta egyszer, amennyiben a létesítmény fejlett, számos magatartási és egészséggel kapcsolatos paramétert figyelembe vevő megfigyelőrendszerrel (számítógép-vezérelt kamerás megfigyelőrendszerrel) van felszerelve. Különös figyelmet kell szentelni az állatjólét (beleértve az állatok egészségi állapotát) lecsökkent szintjére utaló jeleknek. Minden szükséges esetben kapcsolatba kell lépni állatorvossal” – fogalmaz a szöveg. Az illetékes hatóságoknak évente legalább egyszer ellenőrizniük kell, betartják-e az előírásokat a tenyésztők.
A tollcsipkedés és a csirkék közötti „kannibalizmus” megelőzése érdekében számos helyen megkurtítják a csibék csőrét. Az Európai Bizottság ezt még lehetővé tette volna, „feltéve, hogy azt szakképzett személyzet végzi tíz naposnál fiatalabb csirkéken”. A bizottsági elképzelések szerint a tagállamok – állatorvosi felügyelet mellett - engedélyezhették volna a hímivarú csirkék kiherélését is. Az Európa Parlament a csibecsőrcsonkítás és a kakaskasztrálás lehetőségét is kitörölte az irányelvből. Az egyik elfogadott módosító indítvány értelmében „az Európai Unió ellenőrzi, és szükség esetén megtiltja az olyan harmadaik országokból származó baromfi importját, ahol nem tartják be a hústermelés céljából tartott szárnyasok jólétére vonatkozó Európai Unió által elfogadott szabályokat”.
A jelentés hétfői parlamenti vitájában Tabajdi Csaba - szocialista - azt mondta: „a madárinfluenza után most újabb vész fenyegeti a baromfitartókat: a jelenlegi szabályozás”. A tervezetben a képviselő szerint „az állatjóléti szempontok nagyobb súllyal esnek latba, mint a szakmai és gazdasági érvek”, ez pedig veszélyezteti az ágazat versenyképességét. Tabajdi úgy vélte, fontos az állatjólét, de „nem szabad túllőnünk a célon, és irreálisan szigorú szabályokkal súlyos versenyhátrányba kényszeríteni saját gazdáinkat, veszélyeztetve megélhetésüket”. Az állománysűrűséggel kapcsolatban Tabajdi azt mondta, „szakmai, gazdasági és állatjóléti szempontokból maximum a négyzetméterenkénti 34 kilogrammos élőtömeg 42 kilogrammos maximum értékkel lenne elfogadható”.
Az energiafogyasztás mintegy fele fűtésre, további egyre növekvő része pedig hűtésre megy. Az unióban jelenleg ezeken a területeken mindössze tíz százalék a megújuló energiaforrások – főleg geotermikus energia, naphő, biomassza - felhasználásának aránya. Ezt 2020-ra megduplázná az unió, miközben 2010-re a teljes energiafogyasztás 12 százalékát kellene megújuló forrásokból fedezni. Az Európa Parlament kedden nagy többséggel elfogadott jelentésében felkéri az Európai Bizottságot, hogy „2006. július 31-ig nyújtson be a parlamentnek a fűtésre és hűtésre használt megújuló energiaforrások részesedésének fokozásáról szóló jogalkotási javaslatot”. „A megújuló energiák fűtési és hűtési területen elfoglalt részesedésének növelésével jelentősen hozzá kell járulni az európai energiaellátás biztonságához, a munkahelyteremtéshez és a környezet állapotának javításához” – áll Mechtild Rothe - német szocialista - által jegyzett jelentésben. A képviselők szerint a megújuló energiák felhasználásának növekvő aránya az EU fűtési és hűtési ágazatának teljes energiafogyasztását, és a háztartási, ipari fogyasztók költségeit is jelentősen csökkenthetné.
A szöveg szerint „a megfelelő technológiák és eljárások gazdaságosságát tömegtermeléssel és tömeges forgalmazással kell felgyorsítani”. A tagállamoktól legkésőbb egy évvel az irányelv hatályba lépése után a fűtés és hűtés megújuló forrásainak kiaknázásáról szóló cselekvési terveket várnak a képviselők. Ezeket a programokat háromévente meg kellene újítani, és be kellene nyújtani a bizottságnak. A megújuló energiát hasznosító berendezések és a kapcsolódó fűtő és hűtő hálózatok felhasználásának engedélyezése és elterjesztése céljából a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adminisztratív és bürokratikus akadályok lebontását, illetve egyéb eszközökkel is támogatniuk kellene az új technológiákra történő átállást – áll a jelentésben. A tagállamoknak gondoskodniuk kellene arról is, hogy a közvélemény teljes körű tájékoztatást kapjon a megújuló energiák felhasználási lehetőségeiről a fűtésben és a hűtésben. A tagállamoknak a szakbizottság szerint ösztönözniük kell az állami szektort, hogy a közbeszerzések során biztosítson elsőbbséget a megújuló energiákból előállított fűtésnek és hűtésnek, különösen az újonnan épített vagy felújított épületeknél. A képviselők úgy vélték, „az EU-nak ösztönöznie kell a strukturális és kohéziós alapoknak a megújuló fűtés és hűtés támogatására és elősegítésére történő felhasználását”.
A jelentés kedd délelőtti vitájában felszólalt Olajos Péter - néppárti - is. A képviselő azt mondta, az importfüggőség és a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében Európának ésszerűsítenie kell energiafelhasználását, a megújuló források növelésével egyidejűleg. Olajos az Európai Parlament sikerének is tartja, hogy „szélenergia tekintetében az unió már tavaly év végén elérte a 2010-es célt, dinamikusan terjednek a biomassza erőművek, és a bioüzemanyagok térnyerése is látványos”. „Az európai lakásokban jelenleg átlag tíz százalékban használnak megújuló energiát, azonban ez csupán néhány ország - Ausztria, Németország, Görögország - kiemelkedő teljesítményének köszönhető. Mások, köztük hazám szinte egyáltalán nem használ megújuló energiát, nem támogat ilyen beruházást, nincsenek kormányzati programok, sőt inkább adminisztratív akadályokat emelnek” - fogalmazott a képviselő.
Kevesebb, de jobb állami támogatást szeretne az EP. A képviselők által elfogadott jelentéssel a parlament támogatta az Európai Bizottság elképzelését arról, hogy az állami támogatás a jövőben a lisszaboni stratégiának megfelelően a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés eszköze legyen. Az EU éves költségvetésének több mint fele: nagyjából ennyit költenek állami támogatásokra a tagországok. Az EB „Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás 2005–2009 közötti reformjához” című közleményére reagál Gunnar Hökmark - svéd néppárti - parlamenti jelentése. „Az állami támogatásoknak egyszerűnek, átláthatónak és hatásosnak kellene lenniük”, és „mivel a piacgazdaság a leghatékonyabb módja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások felosztásának állami támogatást csak a legvégső esetben szabad alkalmazni” - áll a szövegben.
A jelentés hozzáteszi: „az állami támogatásnak mindig világosan meghatározott célokkal kell rendelkeznie, arányosnak kell lennie és kiváltképp átmeneti jelleggel kell azt nyújtani”, és „mivel az állami támogatást az adófizetők finanszírozzák, ezért azt felelősségteljesen, magas költséghatékonysággal kell felhasználni”. A képviselők szerint ugyanakkor a szubvenció „előnyei jelentősen meghaladhatják a költségeket, ha az állami támogatást ésszerűen használják fel és alapos költség-haszon elemzéseket végeznek”. Az EP „egyetért a bizottsággal abban, hogy szükség van az állami támogatási politika átfogó reformjára”. A parlament szerint „az állami támogatás ellenőrzése azt tükrözi, hogy egyenlő feltételeket kell biztosítani valamennyi, az egységes európai piacon működő vállalkozás számára”. A képviselők egyetértettek Siim Kallas uniós biztos kezdeményezésével, amely szerint arra köteleznék a tagállamokat, hogy az interneten a kapott összeggel együtt közzétegyék azok névsorát, akik uniós mezőgazdasági támogatáshoz jutottak. Az EP „javasolja, hogy ezt a módszert valamennyi állami támogatás esetében alkalmazzák”. A parlament szerint „a kutatás és fejlesztés céljával nyújtott állami támogatásokat a lisszaboni célkitűzések tükrében kell értékelni”. Így a tagállamok - ügyelve arra, hogy ne torzuljon a verseny - arra ösztönözhetnék a gazdasági szereplőket, hogy többet fordítsanak innovációra. A jelentés szerint a kis- és közepes vállalkozások fejlődését „többek között megfelelő adókedvezményekkel nyújtott ösztönzőkkel” lehetne elősegíteni. Az EP úgy vélte, az általános gazdasági érdekeket képviselő szolgáltatások finanszírozása csak abban az esetekben értelmezhető állami támogatásként, ha az túllépi az indokolható kompenzáció mértékét. Az EP ugyan „tudomásul veszi a kisebb közszolgálati vállalatok mentességét az állami támogatási szabályok alkalmazása alól, bizonytalan azonban abban, hogy megfelelő-e a kis- és nagyvállalkozások közötti különbségtétel az állami támogatások szabályainak értékelésekor”. Az egyes régióknak nyújtott állami támogatást a képviselők szerint csak akkor szabad megengedni, ha az olyan hozzáadott-értéket hoz létre, amely más politikai intézkedéssel nem érhető el. Ezeknél a juttatásoknál „az infrastruktúrába való befektetések, az EU hátrányos vagy legkevésbé fejlett régióiban nyújtott horizontális támogatások” állnának a középpontban, ideértve „a legfeljebb ötéves átmeneti időszakokra szóló kedvező adózási feltételek bevezetését is”. „Sem a nemzeti, sem az uniós támogatások ne eredményezzék a verseny torzulását a tagállamok régiói között és ne finanszírozzanak EU-n belüli áttelepüléseket, különösen olyanokat, amelyek az egyik régióban a másik előnyére bekövetkező munkahelyvesztésekkel járnának” - fogalmaz a jelentés.
A szöveg kitér arra is, hogy „a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatás, amennyiben annak alkalmazása tisztességes és átlátható, fontos szerepet játszhat a fenntartható fejlődés elérésében”. Becsey: jól megcélzott, mértéktartó támogatásokat „Az utóbbi néhány évben sajnos nem sikerült csökkenteni a magas támogatási szinteket” - mondta felszólalásában a néppárti Becsey Zsolt. A képviselő szerint is egyszerűsíteni kell az állami támogatások kiosztását, és átláthatóbbá kell tenni az eljárást.
Becsey szerint sem lenne jó, viszont a képviselő úgy vélte, „tudomásul kell venni, hogy a belső piacon vannak jelentősen elmaradott országok és régiók”. Becsey szerint „az új tagállamok már lényegesen csökkentették a támogatásaikat”. Ezek szintje GDP-arányosan sem számítanak kirívónak, ha pedig euró/fő alapon számoljuk őket, alatta maradnak a fejlettebb tagállamokénak - mondta a képviselő. „A cél a meghatározott regionális támogatások mellett valóban olyan beruházások segítése, amelyek munkahelyet teremtenek a leszakadt, versenyhátrányos régióban. Ezért a jól megcélzott, de mértéktartó támogatások megtartása indokolt és hasznos lehet, anélkül, hogy ez torzítaná a versenyt” - tette hozzá Becsey Zsolt. Csak emberi jogi klauzulával ellátott megállapodást fogadna el az EP Az Európai Unió harmadik országokkal kötött megállapodásaihoz emberi jogi és demokrácia záradékot fűznek azzal a céllal, hogy a világ minél több pontján ily módon is elősegítsék ezen értékek tiszteletben tartását. Eddig már több mint ötven ilyen megállapodás született. A parlament által kedden elfogadott jelentés ezt a gyakorlatot értékeli.
A demokrácia és a jogállamiság megteremtése, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása a közös kül- és biztonságpolitika általános célja, ezeknek az elveknek szervesen be kell épülnie az Európai Unió külpolitikájába – áll Vittorio Agnoletto (GUE/NGL, olasz) saját kezdeményezésű jelentésében. Az emberi jogi és demokrácia záradékot 1992 óta alkalmazzák, mint a harmadik országokkal kötött egyezmények nélkülözhetetlen elemét. Eddig több mint ötven megállapodásban szerepel, és több mint 120 országra vonatkozik. Kiemelkedő példa az afrikai, karibi és csendes óceáni országokkal 2000 júniusában aláírt Cotonou-i egyezmény. Az EP fokozottabban ellenőriztetné a záradék végrehajtását. A képviselők úgy vélték, az eddigi, túl általános és ezért nehezebben betartatható szöveg helyett új „mintazáradékot” kellene megfogalmazni. A parlament a záradékot alkalmazná az ágazati megállapodásoknál és a kereskedelmi, műszaki vagy pénzügyi segélyek esetében is.
A jelentés szerint az EP „a továbbiakban nem hajlandó hozzájárulni olyan új nemzetközi megállapodásokhoz, amelyek nem tartalmaznak emberi jogi és demokráciazáradékot”. Lévai: a szankciók ne sújtsák a lakosságot Európa küldetése, hogy előmozdítsa a demokrácia, az emberi jogok, a törvényesség és a polgárbarát kormányzás elveinek megvalósítását a világban - mondta felszólalásában a szocialista Lévai Katalin. A képviselő szerint ezen értékeknek kell képezniük az uniós külpolitika alapját. Lévai fontosnak nevezte az esélyegyenlőségért, illetve a szexuális irányultság miatti diszkrimináció ellen folytatott küzdelmet. A képviselőnő szerint el kell kerülni, hogy az emberi jogi klauzulát megsértő államokra kivetett szankciók ezen országok vétlen lakosságát sújtsák.
Forrás: Európai Parlament Sajtószolgálat
