Az internet terjedésében erős észak-déli, illetve nyugat-keleti megosztottságot figyelhetünk meg Európán belül. A 15 évnél idősebb lakosság körében (Észtország, Svédország, Franciaország, Csehország, Norvégia, Dánia és Hollandia esetében ennél fiatalabb korosztályra is kiterjedt a vizsgálat) 37 ország bevonásával végzett kutatás tanúsága szerint a skandináv országokban 70 százalék feletti azok aránya, akik rendszeresen használják a világhálót. A lista végén a legkevésbé fejlett országok, így Albánia, Ukrajna és Macedónia állnak. Albániában a lakosság alig egy százaléka használja a netet.
Magyarország a 29. helyet foglalja el a rangsorban, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség - 8,5 millió állampolgár - 33,2 százaléka fér hozzá a hálóhoz. Közülük még kevesebb, - mindössze 23,8 százalék - tekinthető tényleges felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra. Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalékot tesz ki az internet-használók aránya.
AZ USA-ban mintegy 70 százalékos az arány. A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval, a Visegrádi Négyek mindegyik tagállama megelőz minket.
A legfrissebb hazai adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja a netet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, - 53 százalékuk - keres információt. Többségük - 79 százalék - kulcsszavas keresőoldalakon kutat a kereskedelmi termékek után. Jellemző, hogy a felhasználó közvetlenül ellátogat az áru, a gyártó honlapjára, vagy szakoldalakat, teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez. Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után.
Az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a komputeres vételre. Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja Magyarországon az is, hogy a vevők elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást, viszont fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64 százalékukra jellemző ez a fizetési forma, 38 százalék interneten rendeli meg a terméket vagy szolgáltatást, de a helyszínen fizet és veszi át az árut. A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint egyötöde használ bankkártyát a fizetéshez, a kuponos, mobiltelefonos vagy „prepaid” kártyás fizetés használatának aránya pedig elenyésző.
Forrás: Fessel-GfK Piackutató Intézet
