Egyre több magyar látja esélyeit javulni a régi EU tagállamok munkaerő-piacain. A többség szerint nem forognak veszélyben a nemzeti hagyományok. A GfK Custom Research Worldwide először 2004-ben készítette el kilenc országra kiterjedő felmérését, így Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lettországban, Litvániában, Észtországban, Lengyelországban, Magyarországon és Máltán vizsgálták, hogy milyennek látja a lakosság saját aktuális helyzetét és jövőjét többek között a munkahelyek biztonságával, az egészségügyi ellátással, a korrupcióval és az árak változásával kapcsolatban.
Idén a felmérésben résztvevő országok sora kiegészült Ciprussal. A felmérés általános konklúziója az, hogy a remény és félelmek egyszerre vannak jelen az új EU tagállamokban: a tavalyihoz hasonlóan az újonnan csatlakozott tíz ország lakosai optimisták az unióban adódó tanulási- és munkalehetőségekkel kapcsolatban, de többségük jelentős áremelkedésektől, nagyobb mértékű korrupciótól és munkanélküliségtől tart.
A tíz új EU tagállamban tízből négyen gondolják úgy, hogy a foglalkoztatottság terén lényegi változások nem következtek be a csatlakozás időpontja óta. Az állampolgárok 16 százaléka gondolja úgy, hogy munkahelye most nagyobb biztonságban van. Az egészségügyi ellátás szintjének növekedéséről a felmérésbe bevont országok lakosainak 12 százaléka nyilatkozott. Litvánia, Szlovénia és Lengyelország kitart tavalyi negatív véleménye mellett, a máltaiak egészségügyről alkotott nézetei azonban pozitív irányba mozdultak el.
A megkérdezettek kétharmada - 66 százalék - lát több munka-, és 67 százalék több tanulási lehetőséget a „régi” EU tagállamokban. Különösen nagy arányban a Baltikum és Lengyelország lakossága számolt be a munkavállalás és az oktatás területén bekövetkező pozitív változásokról. Tízből nyolcan - 78,3 százalék - érzékelik 2006-ban az árak növekedését. Lettországban és Litvániában tízből kilenc ember – a lakosság 98 százaléka –, Lengyelországban, Máltán és Szlovákiában pedig tízből nyolcan számolnak be drágulásról.
A megkérdezetteknek mintegy kétötöde - 42 százalék - szerint nőtt a korrupció mértéke 2004 május 1-je óta. A tíz ország átlagánál jóval nagyobb azoknak az aránya, akik a korrupció eluralkodásáról számoltak be Cipruson, Csehországban, Szlovákiában és Litvániában. A megkérdezettek háromötöde véli úgy, hogy a nemzeti identitástudat és a hagyományok megőrizhetők, és csupán 17 százalékuk – főként Cipruson, Szlovákiában és Csehországban – gondolkodnak úgy, hogy ezek veszélyben vannak.
Magyarországon négy százalékot tesz ki azok aránya, akik az elmúlt másfél évben munkahelyüket nagyobb biztonságban kezdték érezni – ez az arány gyakorlatilag stagnál. Az egészségügyi ellátás helyzetét a tíz ország összátlagánál mi magyarok borúlátóbban ítéltük meg, hiszen hat százalék az aránya azoknak, akik pozitív változásokat véltek felfedezni. Az EU-ban adódó munka- és tanulási lehetőségek bővülését kisebb arányban érzékelték honfitársaink, mint azt a tíz ország összesített adatai mutatják. A magyar válaszadók 44 százaléka hiszi úgy ugyanis, hogy a csatlakozás óta jobb esélye van a „régi” tagállamok munkaerő-piacain, 53 százalék véleménye szerint több alternatíva kínálkozik a tanulásra. A magyaroknak a korrupcióval és az árak növekedésével kapcsolatos gondolkodása a tíz tagállam átlagától lényegében nem tér el, ám az előző évhez képest most többen vélik úgy, hogy a korrupció elterjedtebb, s az árak magasabbak, mint 2005-ben.
A felmérés nem csupán a megkérdezettek jelenlegi helyzetének értékelésére, de a soron következő öt évre vonatkozó várakozásaikra is rákérdezett. A legutóbbi vizsgálathoz képest az újonnan csatlakozók az árak és a korrupció tekintetében számítanak nagyobb arányban növekedésre. A válaszadók 31 százaléka számít munkahelyének nagyobb biztonságára, további 31 százalék szerint pedig a helyzet változatlan marad. Legoptimistább Litvánia, de átlagot meghaladóan bizakodnak az észtek, a lettek és a szlovákok is.
Forrás: GfK
