.jpg)
1944 októberében a II. világháború bombázásai elérték városunkat, a legpusztítóbb támadások azonban 1945 tavaszán történtek. Március 4-én az amerikai légierő gépei, - 118 B-24-es bombázók - öt hullámban húsz percen keresztül, 260 tonna bombát dobtak Szombathelyre. Háromszáz ember vesztette életét. Az épületek többsége megrongálodott, találat érte például a székesegyházat, az új víztornyot, a hajdani városházát, a megyeházát, házak omlottak össze a belsikátorban és egy sem maradt épen a Kossuth Lajos utcában.
Szombathely bombázásának 61. évfordulóján a Berzsenyi Dániel Főiskola és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata tartott kegyeleti megemlékezést a támadásban elhunyt áldozatokért. Dr. Ipkovich György polgármester megemlékező beszédében azt mondta: - A megpróbáltatásoknak ezzel nem volt vége, március 25-e és 29-e között további öt alkalommal bombázta az angolszász légierő a várost, újabb 34 ember életét követelve.
Szombathely első embere és prof.dr. Gadányi Károly, a Berzsenyi Dániel Főiskola rektora koszorút helyezett el a főiskola márványtáblájánál, ahol egykor a városháza és színház állt. A megjelentek pedig gyertyagyújtással gondoltak a 61 évvel ezelőtti bombázás áldozataira.
A bombatámadás áldozataiért emlékművet avattak szombaton este a Ferences-rendház falán. A tragikus napon, 1945 március 4-én elhunyt szombathelyi polgárok tiszteletére dr. Prugberger Emil a Pro Savaria Egyesület nevében saját képviselői keretéből csináltatta meg az alkotást. Kiss Sándor Munkácsy Mihály- díjas művész korábban elkészített gipszöntvénye most bronztáblaként emlékezteti a szombathelyieket a bombatámadásban elhunyt áldozatokra és a légierő romboló pusztításaira.
Dr. Konkoly István megyés püspök a városlakók és az egyházi személyek haláláról, valamint a bombatámadást ért székesegyházról és a barokk templomban porrá zúzott kulturális értékek romba döntéséről beszélt a megjelenteknek, akik a békéért fohászkodtak. Az emléktáblán Szűz Mária, a béke királynője látható, a kereszt,a temető az áldozatokat szimbolizálja, a félig elszáradó bokor a természet, a város pusztulását jelképezi, a térdelő Szent Ferencet a természet védőszentjeként jelenítette meg munkáján a művész.
