Hírek

Folyamatosan mérik a háttérsugárzást

2006. augusztus 08., 09:12
Hirosimára és Nagaszakira emlékezik a világ a napokban. A japán városokra 1945. augusztus 6-án és 9-én dobtak le atombombát az amerikaiak. Hogy akkor mennyire emelkedett meg Magyarországon a háttérsugárzás értéke, azt nem tudjuk. Arról viszont vannak már a vasi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak adatai, hogy a csernobili tragédia után közel 50-szeresére emelkedett például a zöldségfélékben a cézium aktivitása. A katasztrófavédők 1994 óta mérik rendszeresen a háttérsugárzás értékeit.

Az augusztusi adatok szerint Jósvafőn a legkisebb: 72,6, Pécsen pedig a legnagyobb: 116,5 nanoSievert a háttérsugárzás mértéke. Vas megyében egyetlen helyről, Farkasfáról kapnak adatokat a katasztrófavédők. A mérőállomások száma változó, hiszen többnyire honvédségi bázisokon, vagy az Országos Meteorológiai szolgálatnál voltak elhelyezve a szondák, amelyek közül jó néhány már megszűnt.

Lengyel Lajos - osztályvezető, Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
"A mérőállomások 500 nSv/h értékre vannak beállítva. Ez az első riasztási szint. Az átlagosan mért érték: 100 nSv/h. Tehát 500-nál még csak megnézik az állomást, hogy ott minden rendben van-e. Tehát nagyon alacsony az a riasztási szint, mikor elkezdenek már dolgozni."

Lengyel Lajos elmondta, hogy mióta a katasztrófavédelem rendszeresen méri és elemzi az adatokat, azok még meg sem közelítették a riasztási szint mértékét. A néhány évvel ezelőtti paksi műszaki meghibásodás idején sem. Esőben némileg magasabb értékeket mérnek, mert a csapadék lemossa a földbe a légköri szennyeződéseket. A műszer pedig a talajszint közelében méri a háttérsugárzást. Ez az érték augusztus 5-én Farkasfán, az országos átlag alatti, 87,9 nanoSievert volt.

 

 

Gubás Gabi Agora Szombathely