A magyar történelemnek a mohácsi csatavesztésen kívül kevés olyan drámai pillanata volt, mint az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békediktátum. Azt kevesen tudják, hogy voltak olyan szabacsapatok, akik fegyverrrel tiltakoztak a döntés ellen. Rájuk emlékeztek szentmisével vasárnap az oladi templomban, majd annak oratóriumában kiállítás is nyílt Elfeledett Hősök címmel.
Prof. dr. István Lajos, a Vas Megyéért Egyesület elnöke megnyitó beszédében arra utalt: 85 éves mulasztást kell bepótolni, hiszen sokáig nem lehetett beszélni azokról a magyarokról, akik fegyvert fogtak és harcoltak Nyugat-Magyarországon, amikor 1921. augusztusában az osztrák csapatok a trianoni döntés értelmében átlépték a történelmi magyar-osztrák határt, hogy elfoglalják a nekik megítélt területeket. A magyar hősök emlékére két hét múlva emléktáblát is avatnak.
Dr. Zsiga Tibor történész kiemelte: a fegyverrel küzdőknek köszönhető, hogy az osztrákokkal sikerült elfogadtatni, hogy több településen is népszavazás döntsön a hovatartozásról. Kutatásai során megállapította: 800-1000 fős katonai alakulat harcolt ezeken a területeken, köztük jobbára főiskolások és egyetemisták, akik az ország egész részéről érkeztek, hogy megvédjék a hazát. A kiállítás október közepéig tekinthető meg, délután 4 óra után az oladi új templomban.
