A sértett például hamarabb juthat kártérítéshez, ha a magyar joggyakorlatban is általánossá válik az úgynevezett mediáció, azaz a közvetítés. Így nemcsak a megegyezés születik közös akaratból a felek között, hanem annak végrehajtása is együttes érdek.
Dr. Szalay Gyula - dékán, Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtud. Kar
"Ennek az a lényege, hogy meg lehet az eljárásokat rövidíteni, vagy egyszerűen ki lehet hagyni. Költségtakarékos, gyors, és a végén egy olyan döntéssel zárul, amely a felek megegyezésén alapul."
Magyarországon e témában ez volt az első szakmai fórum. Ezen elhangzott: a közvetítői eljárás egy ország joggyakorlatában akkor válik fontossá, ha a jogi ügyek száma már-már kezelhetetlenné válik. Hazánkban a rendszerváltás után néhány évvel 2,5-szeresére nőtt a bírósági ügyek mennyisége.
Dr. Spitz János - elnök, Magyar Jogász Egylet Vas Megyei Szervezete
"A közvetítői eljárások döntően az ún. civilisztikában voltak ismertek: munkajogban, polgárjogi, családjogi jogvitákban. A büntetőeljárási törvény módosításának eredményeként közvetítői, mediatív eljárásokra is sor kerülhet most már a büntetőügyben."
A közvetítés joggyakorlata hazánk történelmében is ismert, példa rá az egykori békebíróságok működése. 1992-től pedig a sport, a fogyasztóvédelem és az egészségügy területén is születtek mediatív egyezségek. A közvetítők szerepét pedig egy néhány évvel ezelőtt törvény szabályozza.
