A nőjogról ma már nem elsősorban a szavazati jogért való küzdelem jut eszünkbe először, hiszen azt már minden európai országban kivívták maguknak a hölgyek még a 20. század során. Sokkal inkább gondolunk az esélyegyenlőségre, munkaerőpiaci helyzetre és diszkriminációra.
Egy nőt naponta érhet diszkrimináció a munkahelyén, a családjában vagy a közéletben. A nők és férfiak közti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Lépéseket tesznek a nők teljes egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein. A legtöbb országban még mindig jelentősek a bérkülönbségek, elvétve találni női minisztereket, közéleti szereplőket, mindennaposak a diszkriminatív álláshirdetések.
A tagállamok kötelesek tiltani a nemek közötti megkülönböztetést a munkavállalással összefüggő valamennyi kérdésben: például az egyenlő előmenetelhez, képzéshez való jog, egyenlő bánásmódhoz való jog kapcsán. Ezek betartatása nálunk még gyerekcipőben jár. Az álláskeresésnél fokozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek a 45 év feletti nők, a kismamák, családos nők. Egy felvételi elbeszélgetésen még mindig központi kérdés, hogy mikor és hány gyereket szeretne a fiatal, munkát vállaló nő.
A nők aránya aggasztóan alacsony a közéletben. 1998-ban az Európai Parlament kéviselőinek 27 százaléka volt nő, ugyanez az arány a magyar országgyűlésben alig 9 százalék. A skandináv országokban vállalnak legnagyobb arányban közéleti szerepet a nők.
A nők hátrányos helyzetének leküzdése elképzelhetetlen a tagállamok kormányainak aktív szerepvállalása nélkül. Ám ez nem csak az ő feladatuk. Civil szervezetek, munkaügyi központok, cégek, vállalatok együttműködése nélkül nem valósulhat meg a cél: a nők teljes értékű emberként való kezelése.
Magyarországon a törvények tiltják a diszkriminációt. Ám mint ahogy azt dr. Handler Ákos jogász elmondta: a munkáltatók mégis találnak kiskaput: azt mondják egy női jelentkezőnek, azért nem veszik fel, mert nem megfelelő a képesítése, nem pedig azért mert nő. Nagy Gabriella humánpolitikai tanácsadó szerint is sok esetben tapasztalják főként a kismamák negatív megkülönböztetését egy-egy állásinterjún, ami nincs rendjén.
Azok a nők, akik például megváltozott munkaképességűek, romák vagy 45 év felettiek, fokozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek a munkaerőpiacon. A közel két éve tartó Segítő Kezek program keretén belül 23 szombathelyi nő tanulhatta ki a varrónői szakmát, és tudott elhelyezkedni a piacon. Az ő képzésüket egy négy szervezetből álló konzorciális pályázat segítségével tudták megvalósítani a munkaügyi minisztérium HEFOP programjának támogatásával. A sikeresen vizsgázott hölgyek mindannyian a LUX-TEX Kft.-nél kaptak munkát.
Eur-Óra - A Hálózat Televízió és a Szombathelyi TV közös műsora
