Hírek

Jóslás és néphagyományok

2006. november 29., 13:49
András napja a legismertebb házasságjósló, varázsló nap. November 30-ától, az év legsötétebb heteiben a szellemek útra kelnek. Ekkor a lányok többnyire magányosan, titokban jósoltak, így végezték el ezeket a praktikákat. Böjtöltek, a párnájuk alá pedig férfi ruhaneműt rejtettek.

András apostol Jézus tizenkét tanítványának volt az egyike, Simon Péter testvére. Házasságközvetítőként is ismerték. Az egyik legelterjedtebb szokás szerint az András-nap előtti éjszakán egy fiatal, meztelen lány megidézte őt, majd háromszor megfordította a párnáját és elmondta mondókáját: "Párnámat rázom, Szent Andrást várom, kutassa meg a jövendőbeli párom."

A néphit szerint ezen az éjszakán álmában megjelent neki leendő férje. Egy másik pogány hiedelem szerint, amikor a vánkos alá tükröt tesz valaki és pontban éjfélkor belenéz, megpillantja jövendőbelijét. Ismert az a régi szokás is, amely szerint a lányok közösen szilvás gombócot főznek, mindegyikbe beleraknak egy-egy férfinevet tartalmazó papírt és az első feljövő gombócba zárt név lesz a férjüké. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozását is igyekszik megjósolni. András nevenapján pedig általában már megszűnnek a zajosabb mulatságok és megkezdődnek a disznótorok is. Innen származik a tréfás Disznóölő Szent András elnevezés.

Gubás Gabi Agora Szombathely