Dr. Molnár Csaba arra kérte Burgenland tartományt, hogy a lehető legalaposabban mérlegeljék a környezetvédelmi szempontokat és ígéretükhöz hűen vonják be az érintett magyar településeket, szervezeteket és hatóságokat a véleményezési folyamatba. A találkozón a két régió vezetői elsősorban a 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszak közös fejlesztési lehetőségeiről tárgyaltak, illetve megvitatták az aktuális környezetvédelmi kérdéseket is.
A hulladékégető célja, hogy a közeli határon átnyúló ipari parkot megújuló energiával lássa el, mivel Burgenland célja, hogy 2013-ra teljes energiaellátását ilyen erőforrásokból biztosítsa, emelte ki a tartományfőnök. (Jelenleg az energiafelhasználás 60% származik megújuló energiaforrásból, a maradék 40% pedig vízenergia.)
Hans Niessl elmondta, hogy jelenleg még csak informálisan értesültek az üzemeltető szándékáról az építéssel kapcsolatban, de a projekt dokumentációja még nem jutott el a hivatalhoz. Hangsúlyozta, hogy természetesen amint elkezdődik az engedélyeztetési folyamat az osztrák és a magyar civil szervezeteknek, önkormányzatoknak és hatóságoknak is megadják a lehetőséget a szakmailag megalapozott, tárgyilagos kritikára, amelyet aztán a megfelelő módszerekkel megvizsgálnak. Reményei szerint sikerül ezekről a felvetésekről a hatósági vizsgálatok és egyetemi kutatások révén kideríteni, hogy nem állják meg a helyüket, azonban amennyiben egy vizsgálat környezetvédelmileg káros hatásokat mutatna, el kell gondolkodni a szemétégető sorsáról.
Újságírói kérdésre Molnár Csaba elmondta azt is, hogy ismeri a régió három megyei elnöke által aláírt levelet, amelyben kifejezik azon szándékukat, hogy megszakítják kapcsolataikat Burgenlanddal, amennyiben megépül a szemétégető. Elmondta, hogy annyiban ért egyet a levél megfogalmazóival, hogy ezekről a súlyos kérdésekről mindenképpen tárgyalni kell és nem szabad felettük elsiklani. Emlékeztetett rá, hogy Ausztriában milyen felháborodást keltett a közvetlen közelében felépülő cseh atomerőmű.
Niessl tartományfőnök megerősítette szándékát, hogy bevonja a magyar oldalt is az engedélyeztetési folyamatba. Elmondta, hogy a három megyei elnök által megfogalmazott levéllel kapcsolatban nem tud reagálni, mivel az nem tartalmaz szakmai, tárgyilagos indokokat.
A találkozón szóba került a Rába évek óta tartó habzásának kérdése is, amely a régióban főként Szentgotthárd térségében okoz jelentős optikai, de környezetvédelmi problémákat is. A kérdéskörben a tárgyaló partnerek megoldást keresnek. A magyar környezetvédelmi tárca és osztrák partnerintézménye már többször tárgyaltak a megoldásról, azonban mindezidáig nem sikerült megszüntetni a habzást, holott az osztrák szövetségi és a tartományi kormányzatok között már decemberben megszületett az az akcióterv, amely a vízszennyezés megoldásához vezet. Ennek a kérdéskörnek a rendezése azért is szolgálja mindkét fél érdekét, hogy ne vethessen árnyékot a megújuló energiák felhasználásnak területén kirajzolódó együttműködési lehetőségekre. A biomassza/bioenergia, szélenergia és a vízenergia felhasználása, ehhez az osztrák tapasztalatok átadása nagyban hozzájárulhat a Nyugat-dunántúli régió fenntartható fejlődéséhez.
Burgenland tartományfőnöke elmondta, hogy a habzást okozó szennyezés javarésze a stájer tartománybeli üzemektől származik, csak kisebb részben tehetők érte felelősség a burgenlandi üzemek. Hangsúlyozta, hogy természetesen mindkét tartománynak érdeke, hogy a szennyezés megszűnjön. Molnár elnök úr szerint a habzás a kisebbik probléma azzal 70 tonnányi sómennyiséggel összehasonlítva, ami naponta a folyóba kerül mellékágai révén. Ez okozza az igazán súlyos környezetvédelmi problémákat. Hangsúlyozottan kérte, hogy Ausztria ne csak országhatárain belül, hanem a szomszédos országok határain túlmenően is érvényesítse környezetvédelmi szabályozását, amely az Európai Unió azonos tárgyra vonatkozó szabályozásánál is szigorúbb.
A vitás kérdések megtárgyalása után a két vezető áttért az együttműködési lehetőségek tárgyalására.
A 2007-2013-as költségvetési időszakban mintegy 90 millió Euro fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre az Interreg III Program folytatásaként meghirdetésre kerülő Cél-3 Program keretében, amelyet a kedvezményezett térség vezetői a lehető leghatékonyabban készülnek felhasználni a lakosság érdekében, illetve a turizmus és a gazdaság élénkítése érdekében.
A Nyugat-dunántúli régió és Burgenland tartománya közötti együttműködés már hagyományos, hiszen az Alpok-Adria Munkaközösségben, illetve az EuRégió West/Nyugat-Pannónia szervezeti keretei között a határrégiók már évek, sőt, évtizedek óta igyekeznek kihasználni a közös határtérségből adódó fejlesztési/együttműködési lehetőségeket.
Az elmúlt években tucatnyi közös fejlesztés valósult meg az EuRégió területén – Interreg és Phare CBC forrásból, illetve számos esetben az érdekelt emberek, városok és megyék saját áldozatvállalásával. Számos térségi kezdeményezés indult Mosonmagyaróvár-Bruck, a Fertő-tó, Sopron-Kismarton, Szombathely-Felsőőr-Felsőpulya, Körmend-Güssing és Szentgotthárd-Heiligenkreutz közvetlen határtérségeiben.
Kiemelt együttműködési lehetőség mutatkozik a Liszt-Haydn zenei régió elnevezéssel indított közös projektben. A Sopron-Kismarton-Fertő-tó térség a változatos határhelyzet és a nyelvi sokféleség ellenére is évszázadok óta egy kulturális régió, bár az elmúlt évtizedekben a térséget vasfüggöny osztotta ketté. A kultúrrégió hagyományainak közös hasznosítása kivételes lehetőségként kínálkozik a határ két oldalán tevékenykedő szervezetek, szakemberek számára. A közös hagyomány folytatásának feltételei egy sor kulturális esemény segítségével adottak, elsősorban Joseph Haydn és Liszt Ferenc művész-személyiségekkel összefüggésben.
Joseph Haydn tiszteletére évente nemzetközi hírű és kitűnőségükről ismert Haydn ünnepi játékokat rendeznek Kismartonban. A zeneszerzőt ezen kívül különböző rendezvényeken méltatják mindkét országban, különösen a fertődi Eszterházy kastélyban. Liszt Ferenc tiszteletére évek óta komoly hangsúlyt fektet Burgenland Tartomány és a szülőfalu Doborján. Az elmúlt időszakban Sopron is felzárkózott a rendezvényekhez és 2006-ban már a II. Liszt Fesztivált rendezték a városban. Külön öröm, hogy a szülőfaluban elkészült a hangversenyterem, amely a régió zenei életének egyik kiemelt „szentélye” lehet. Lisztet mindig is európai rangú művésznek tekintették. Egész Európát otthonának tekintette és európainak érezte magát. Ez a tény pontosan megfelel a tervezett rendezvények népeket összekötő szellemiségének.
Mindezen kérdéskörök megtárgyalása mellett a schengeni határőrizeti rendszerbe való magyarországi belépés kapcsán felvetődtek közlekedési (gyorsforgalmi utak határon átnyúló fejlesztése, új határátkelők megnyitása és az ezekhez vezető utak kiépítése, vasúti fejlesztések, kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztése), gazdasági-foglalkoztatási (pl. Burgenland ugyan Ausztria legkisebb tartománya, de egyedülálló módon teszi lehetővé 2000 magyar munkavállalónak nap mint nap, hogy ingázzanak), és természetesen oktatási, illetve kutatási kérdések is (pl. a két régió felsőoktatási intézményei tevékenységeinek összehangolása), amelyekről a tárgyaló partnerek szót ejtettek. A közúti-vasúti kérdések fontossága miatt egy közlekedési szövetség létrehozásának indokoltsága is felmerült, a két fél tárgyalásán ez is napirenden volt.
A sajtó nyilvánossága előtt lezajlott beszélgetés után a két régió vezetője négyszemközt tárgyalt konkrét projektek megvalósulási lehetőségeiről, amelyek a fent említett témakörökhöz kapcsolódnak.
