A padon ülő, macskáját simogató költővel szemben az általa teremtett mesevilág útjelző táblája áll. A padon egy versszak négy sora olvasható.
A város szülöttét és díszpolgárát, az egykori renitens diákot Tóth Péter irodalomtanár méltatta az ünnepségen, verseit a premontrei gimnázium diákjai szólaltatták meg.
A költőt elsősorban gyermekversei tették híressé - ki ne ismerné a Csiribirit, vagy a Bóbitát - ám politikai, erkölcsi tartalmú, felnőtteknek szóló írásai is megjelentek.
A költőt, aki világokat és új értékeket teremtett, eltéphetetlen szálak fűzik Szombathelyhez. Most bárki leülhet mellé a padra, és részese lehet az általa teremtett világnak.
Nimolitánia útjelző oszlopán a városok irányába mutató táblák elforgathatók, ami azt jelzi, hogy a rossz dolgok könnyen fordulhatnak jóra, a bal oldalról egy szempillantás alatt átléphetünk a jobb oldalra, de az értékek állandóak maradnak.
A kompozícióban két személyes vonás kapcsolódik az alkotó Veres Gáborhoz: az oszlop tövében a szobrászművész mesterének emlékére egy csiga bújik meg, a macskafigurát pedig saját cicájáról mintázta. Mostantól a költő és doromboló társa bronzba öntve néznek a távolba, az álombirodalom tájain kalandozva.
A megnyitón dr. Ipkovich György polgármester köszönetet mondott azoknak a vállalkozóknak, akik adományaikkal segítették az alkotás létrejöttét. Elmondta: a pályázatra beérkezett művekből egy másik ötlet is megvalósul. Azt jövő hónapban helyezik el a Kalandváros bejáratánál.
