Az Európai Parlamentben előadások, konzultálások témája és előadói:
Dr. Gurmai Zita, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke nyitó előadásában kiemelte:
az embercsempészet elleni harcban nem elég az egyes tagállamok küzdelme, közösségi akciókra és koordinált fellépésre van szükség; az Interpol és az Europol keretén belül, eszközeik és tapasztalataik felhasználásával. Hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból át kell gondolni a migrációs politikát is. Külön gondot okoz az embercsempészek áldozatául esett nők biztonságának garantálása. Sok esetben nem a hazaszállítás, hanem a célországi biztonságos tartózkodás és egzisztencia-teremtés a megoldás. Nagy szerepe van a szexuális kizsákmányolás elleni harcban az ingyenes segély telefonvonalaknak.
A társadalom figyelmét jó tájékoztatással kell felhívni erre a rendkívül veszélyes bűnözési formára, s ezt már az iskolában kell elkezdeni. Nem engedhetjük, hogy évente nagyvárosnyi lakosság essen áldozatul lelkiismeretlen bűnözők haszonszerzési vágyának – zárta felszólalását Gurmai Zita.
Gurmai Zita, aki több sikeres kampányt kezdeményezett a nőkkel szembeni szexuális kizsákmányolás és embercsempészet ellen – többek között a 2006-os labdarúgó világbajnokság tisztaságáért –, elmondta, hogy évente 800 ezer ember esik áldozatául az embercsempészetnek, s 80 százalékuk nő és gyermek.
Az első EQUEL programok tapasztalatai alapján az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke elmondta, hogy a program szükségességét az alacsony szintű foglalkoztatottság, a munkaerő-piaci esélykülönbségek, és a munkaerő-piaci követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretek, készségek hiánya indokolja. A program preventív jellegű, a foglalkoztatottak munkaerő-piacon maradását segíti.
Gurmai Zita kifejtette, hogy a csatlakozást követően most érnek be először az uniós program gyümölcsei. Most gyűjtik be azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlatba átültetve, a későbbiekben újabb kezdeményezések alapjai lehetnek. A szakemberek ezek kapcsolódásait beszélték meg a magyar európai parlamenti képviselővel.
Hegyi Gyula és Fazekas Szabolcs magyar európai parlamenti képviselők az április 16-án Európai Parlamentben tartott távfűtésről szóló konferencián elhangzottakat foglalta össze.
Míg Magyarországon még mindig 20 százalék körül van a távfűtés részaránya, addig Nyugat Európában ez az arány 5-10 százalék körül mozog. Az Európai Parlament álláspontja szerint az uniós tagállamokban 2020-ig akár a duplájára is nőhet a távfűtés aránya . Sajnos, az elöregedett rendszer, a rossz szigetelések és a fogyasztói rendszer szabályozhatatlansága miatt a hazai távfűtés energiafogyasztása két-két és félszerese a hasonló nyugat-európaiakénak.
Hegyi Gyula felszólította az Európai Bizottság jelen lévő főtisztviselőit, hogy a környezet védelme érdekében dolgozzanak ki programokat, amelyekkel föl lehet újítani és hatékonnyá, olcsóvá lehet tenni Közép-és Kelet-Európa elavult, pazarló távfűtési rendszereit. Előadásában kiemelte, hogy energiakrízis esetén sokkal könnyebben megoldható a távfűtés más energiahordozóra való átállítása, mint az egyéni fűtésnél.
A megújuló energiák arányának növelése is kötelező előírás hazánk számára. Kutatások egyértelműen igazolják, hogy a távfűtés- és a melegvíz-szolgáltatásnál a legegyszerűbb a megújuló energiákra – például a Magyarországon is sok helyen rendelkezésre álló geotermikus energia használatára – való átállás.
Herczog Edit előadásának lényege:
Tavaly decemberben a magyar hatóságok megállapították: nagykereskedelmi vállalkozások más EU-tagállamokban beszerzett, lejárt minőség-megőrzési idejű és átcímkézett élelmiszereket forgalmaztak a magyar piacon.
A hamisított lejárati dátumú élelmiszerek beszállítása, törvénysértő átcímkézése és újbóli forgalomba helyezése nem csak a fogyasztók egészségét veszélyezteti, hanem hátrányos helyzetbe hozza a tisztességes kereskedőket is. – Az áruk szabad mozgását azonban tagállami hatáskörben korlátozni csak kivételes esetekben lehet, azt is általában csupán akkor, amikor a jogsértés már megtörtént, ezért a visszaélések megelőzését európai szinten kell megoldani – hangsúlyozta a képviselőnő.
A közelmúlt botrányainak fényében mérlegelik a közösségi jogszabályok módosítását – mutatott rá válaszában Kyprianou.
A szigorítások célja, hogy a jogszabályok – a nyomon követhetőséget javítva – részletesen meghatározzák azt a minimális információt, amelyet a szállítmányokról meg kell adni. Ugyan kötelezik az élelmiszeripari vállalkozókat, hogy a nagykereskedelmi forgalomra és a hűtőházi tárolásra szánt címkéken tüntessék fel a fagyasztás időpontját, tiltsák meg a hűtőházakban történő újracsomagolást, illetve – az élelmiszerlánc bármely szakaszában – a dátum megváltoztatásának lehetőségét.
A közösségi jogszabályok értelmében a biztonságos élelmiszerek forgalomba hozatalának felelőssége elsődlegesen az élelmiszeripari vállalkozót, illetve a tagállamokat terheli. Ez utóbbiak kötelesek felügyelni és ellenőrizni, hogy az érintett cégek a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában eleget tesznek-e az élelmiszerjog követelményeinek, és ha szükséges – mint például a magyarországi esetben –, megsemmisítik-e a piacról kivont terméket. A biztos szerint, ha a tagállamok következetesen és szigorúan érvényesítik a vonatkozó közösségi jogszabályokat, minimálisra csökkenthetik a visszaélések lehetőségét.
Kósáné Dr. Kovács Magdolna egy épp akkor zajló esélyegyenlőségi konferencia gondolatait osztotta meg:
A szociális gazdaság mögött az európai szociális modell, azaz egy közös európai értékrend áll. Kósáné a Bizottság „decent work”, azaz méltó munka kezdeményezését hangsúlyozta, amely a szegénység és a kirekesztés elleni harc legfőbb eszköze. A képviselő hozzátette, hogy a méltó munkához nemcsak a minimális jövedelmet, de a méltó életfeltételeket, biztonságot, egyenlő bánásmódot, a művelődési javakhoz való hozzájutás és az egészség megőrzésének garanciáit, vagyis a méltó életminőséget (decent life) is biztosítani kell.
Kósáné Kovács Magdaelmondta, hogy az európai demográfiai trendek miatt a gazdaságnak munkaerőforrásokat kell feltárnia. A munkaerő-tartalék jelentős része az idősekben rejlik, de a fogyatékossággal élőkről sem szabad megfeledkezni. A fogyatékossággal élők munkavégzése beruházást igényel, ki kell fejleszteni a munkavégzés képességét és készségét, ehhez aktív műhelyprojekteket kell megvalósítani, valamint ügyelni kell a rehabilitációjukra is. A fogyatékossággal élők beilleszkedése a munkaerőpiacra a szociális büdzsé tehermentesítését, a nemzeti jövedelem növekedését eredményezi, valamint – a mérhető gazdasági hasznon túl – a látható, immáron köztünk élő fogyatékos emberek hitelt adnak a szociális Európa célkitűzéseinek.
Az európai trendek jó irányba mutatnak, de lassúak, mondta Kósáné. A képviselő szerint az EU emberi jogi jelentésében több figyelmet fordíthattak volna a fogyatékossággal élőkre, és akár a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó ügynökség felállítását is megfontolandónak tartotta. Az EU nem tétlen ebben az ügyben, hiszen 2003 a fogyatékossággal élők európai éve volt, és konkrét intézkedési tervek is születtek az esélyegyenlőség megteremtésére.
Dr. Tabajdi Csaba Sándor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban zajló munkáról, ezen belül az új tagállamok közös agrárpolitikába történő integrációjáról, az uniós nemzeti érdekérvényesítésről tartott előadást.
A modern, XXI. századi magyar vidék feltételeinek megteremtése érdemi fejlesztéseket igényel – mondta Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő Jelentős támogatásokat sikerült kiharcolni Brüsszelben, így komoly infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg a jövőben.
Harangozó szerint nem teheti meg a politikai elit egy része, hogy a szavazatok után futva, ismét a magyar falu érdekeit hangoztatva, a vidéken élők érzelmeire apellálva, nem működő struktúrák megőrzése mellett álljon ki. A képviselő rámutatott: átfogó, a XXI. századi európai integrációban rejlő lehetőségeket kihasználni képes, kihívásainak megfelelő átalakítás szükséges.
Meg kell szüntetni a működésképtelen, pazarló rendszereket, egyúttal korszerű, fenntartható, a fejlődést, felemelkedést hatékonyabban biztosítani tudó település-és szolgáltatásszerkezetet kell kiépíteni. A vidék működőképességének helyreállításához nagyobb forrásigényű beruházásokat kell megvalósítanunk.
A magyar kormány és a különböző pártszínekben politizáló európai képviselők közös sikere, hogy a most induló Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül ennek a kihívásnak megfelelő pályázatokat írhatók ki.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidék Magyarországának van európai jövője és a következő évtizedben az unió és a kormány együttes támogatásával a magyar falvak történelmi esélyt kapnak a felzárkózásra, hogy egy korszerűbb, élhetőbb vidéket teremthessenek.
A vidékfejlesztés kapcsán a határon túl élő magyarokkal és az EU bővítése kapcsolatban elmondta: Magyarország számára a bővítés a gazdasági kapcsolatokon és érdekeken túl a jelentős számú magyar kisebbség helyzetének javítása miatt is fontos.
