Sok diák azért választotta eddig a BDF történelem szakát, mert tudta, hogy egyedül itt végezhet az országban régésztechnikusként. Salamon István is így tett, ő régész szeretne lenni, és úgy gondolta, ez a szakirány jó alap lehet későbbi tanulmányaihoz.
Salamon István - régésztechnikus hallgató
"Nem csalódtam, örülök, hogy ezt választottam. Azért felvételiztem ide, mert tudtam, hogy itt van ilyen képzés. Emiatt jöttem ide."
Jövőre azonban nem indul újabb évfolyam, ugyanis nem sikerült akkreditálni a bolognai rendszernek megfelelően. Eddig azok a hallgatók választhatták ezt a szakirányt, akiknek volt egy sikeres, lezárt évük történelem szakon.
Ilon Gábor - régész, képzésvezető
"A régésztechnikus képzés az ELTE-n fog tovább élni. A bolognai rendszerben három évesre kellett volna a képzést felfejleszteni, de ezt nem sikerült megfelelően előkészíteni. A jövőben tehát a főiskolán régésztechnikus képzés nem lesz."
A régésztechnikusokra van igény a szakmában. Főleg a keleti megyékben hiányoznak diplomás szakemberek az ásatásokról. A Savaria Múzeumban több végzett technikus is segíti a régészek munkáját.
Sosztarits Ottó - régész
"A technikai jellegű dolgokat, amire a régésznek nem jut ideje elvégezni, azt a régésztechnikusok megcsinálják. Szükség van rájuk, jó munkát tudnak végezni."
Az ELTE-n eddig is sok végzett régésztechnikus tanult tovább, hogy régész lehessen. Jövőre az egyetem átveszi a képzést, így Szombathelyen megszűnik a 13 éves múltra visszatekintő, kedvelt szakirány.
