A leszerelés előtt álló kiskatonát, Sümegh Józsefet 1980-ban meggyilkolták. Holttestét a polgárdi Borbély pincében találták meg felakasztva. Az Ügyészség vizsgálata akkor is, majd tíz évvel később is öngyilkosságnak minősítette az esetet.
1982-ben az angol Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját. Az ügyvédi iroda libanoni származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez, melyek később hamisnak bizonyultak. Emiatt nem is akad aukciósház, amelyik vállalná a kincs adásvételét.
A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított Lord Northhampton ellen a tulajdonjoga bizonyítására. Eddig minden per a lord javára dőlt el. A szakértők megalapozatlannak minősítették a magyarok által felhozott bizonyítékokat: azt, hogy az egyik tálon a PELSO felirat olvasható, ami a Balaton római kori neve, hogy Szabadbattyánban római villát tártak fel, mely a feltételezések szerint a kincs tulajdonosáé, Seusoé lehetett.
Miután Magyarország, Horvátország a pert elvesztette, Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát, így kívánva fedezni egyéb kiadásait. A várható eladási árat több tízmillió angol fontra becsülik.
Honnan származhatnak ezek az ismeretlen eredetű kincsek? A bíróságon perdöntő lehet az eredeti lelőhely megállapítása.
A Seuso-kincs tulajdonosa a római birodalomban élő gazdag ember lehetett. A Seuso-tálon (70,5 cm, 8873 gramm) az esküvői lakoma helyszíne meghatározható. A lugasban étkező társaság mellé bevésték a PELSO nevét és méretarányos ábráját. A földrajzi név egyértelműen a Balatonnal azonosítható. Régészeti feltárás alatt van Szabadbattyán mellett egy 1300 m2-es római villa, amelynek tulajdonosa talán Seuso volt.
A földrajzi helyet egyértelműen ábrázolta a tálat készítő 4-5. századi ötvösmester. Az esküvői társaság nem a Balaton partján tartózkodik, hanem az eddig észre sem vett Velencei-tó, és a Balaton között félúton, a vízszintesen ábrázolt Duna felett. A két tó és a Duna egyértelműen meghatározza a Seuso birtok helyét. A szabadbattyáni feltárás alatt lévő római villa a két tó között félúton található.
Sümegh József-a feltételezett megtaláló - a szemtanúk szerint - a Kőszárhegy környékén találta a Seuso-kincseket. A Kőszárhegy kiemelkedik környezetéből, és ideális fekvése alkalmassá tette a római korban szőlőtermesztésre. A római kori Seuso-esküvő helyszíne minden valószínűség szerint a kőszárhegyi szőlőlugasban volt, a közeli Seuso villánál a régi római főút mellett.
Az ötvösmester ábrázolása alapján kizárható az angliai, libanoni és horvátországi lelőhely, ezért jogosan tarthat igényt a magyar állam, a magyar földben talált Seuso-kincsekre.
Forrás: www.wikipedia.hu
Horváth Ödön (Pomáz) levele
