Fenyő-és krizantémillat, gyertyakoszorúval feldíszített sírok, leskelődő tél – Mindenszentek és Halottak napján megtelnek a temetőkertek emberekkel, a szívek pedig gyásszal. Emlékezünk az útitársakra, akik talán születésünk óta részesei voltak életünknek, és egy napon eltűntek mellőlünk. S amikor gondosan megigazítjuk halottaink ágyán a takarót, belénk villanhat a felismerés: egyszer a mi lelkünket is elkérik. Mindenszentek és Halottak napja az elhatározás napja is. Számot vetünk, mi az, amit átvihetünk a túlsó partra, valamit, ami örök és maradandó. Minden Halottak napján tanulunk valamit, és szép lassan megtanulunk úgy élni, hogy egyszer mi is kedves emlékeket varázsoljunk a gyászoló szívekbe.
Kozma Alexandra
