Magyarországon az iskolarendszerben valamivel több mint 2 millió, ebből nappali tagozaton 1,7 millió fiatal tanul, felnőttképzésben kb. 800 ezer fő vesz részt, ami azt jelenti, hogy a lakosság közel 30%-a szervezett keretek között oktatásban, képzésben vesz részt. Ugyanakkor a képzettség nélküli iskolaelhagyók magas aránya, a munkaerő-piaci igényeknek nem mindenben megfelelő képzési rendszer súlyos gondok elé állíthatja a gazdaságot. Kevés a diák, és kevesen szereznek versenyképes szaktudást az iskola elvégzésével. Ausztria bejelentése pedig, miszerint 50 hiányszakmában korlátozás nélkül helyezkedhetnek el 2009-től az amúgy itthon is keresett szakmunkások, tovább ronthatja a helyzetet.
Dr. Kondor János - elnök, Vas megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége
"A megoldás csak az lehet, hogy több és jobb munkaerőt bocsássunk ki. A szakmunka és a szakmunkások presztizsét kéne a helyére tenni."
Ehhez pedig a többi közt az kellene, hogy európai szinten is versenyképes fizetést kapjanak a hazai szakmunkások, akiket a képzési intézetek remélhetőleg egyre nagyobb számban bocsátanak majd ki. Ám egyelőre a valóság az, hogy sok intézmény nem teljesít jól a szakmunkásképzésben.
Mező János - vezető tanácsadó, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
"Sajnos vannak olyan intézetek, amelyek megrekedtek a 70-80-as évek képzési szintjén, az ő eredményességük megkérdőjelezhető."
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szerint a szakmunkások létszámának növekedését a szakmai képesítéssel még nem rendelkezők, valamint az iskolaelhagyók beiskolázásával lehet megoldani.
