A Mikulás-nap szokásai a polgárság megjelenésével alakultak ki, s nagy valószínűséggel Ausztriából kerültek hozzánk. A gyerekek mindig szerették volna tudni, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik, és rénszarvas-szánon közlekedik.
Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze a karácsony ünnepével. Az amerikai típúsú Mikulás pirospozsgás, pocakos, mosolygós. Ruházata is megváltozott, rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre.
