Hazai és uniós forrásokból a következő hét évben mintegy 80 milliárd forint áll rendelkezésre a szakképzés megújítására. Sürgető feladat a képzési struktúra megújítása, a foglalkoztathatóság javítása és a lemaradók felzárkóztatása. Hazánkban az elmúlt időszakban több lépés is történt a szakképzés átalakítására. Azt, hogy jó irányban haladnak-e a folyamatok, évek múlva derül csak ki.
Dr. Kovács Péter - főigazgató-helyettes, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
"A szakképzésben most egy olyan kormányzati törekvést látunk, hogy megpróbálják a TISZK-kek létrehozásával a II-os kapacitásokat kiszűrni, biztosítani a szakképzés számára a legkorszerűbb technológiát."
Mennyiségi és minőségi szakemberhiány mutatkozik a hazai munkaerőpiacon. Igaz ez a Nyugat-Dunántúlra is, ahol külön problémát jelent Ausztria közelsége. Ugyanis ott is, szinte ugyanazokban az ágazatokban van szakemberhiány, mint a mi térségünkben.
A szomszédos országban hasonló munkáért a többszörösét kaphatja a szakmunkás, mint hazánkban, emiatt nagyon sokan dolgoznak inkább az osztrákoknál, semmint idehaza. Éppen ezért a foglalkoztatási problémákra, a képzések megújítására együtt kell megoldást találnia az osztrák és magyar szakembereknek. Hazánkban emelni kell a fizikai munka, a szakmunka presztízsét, és a munkakörülményeken is javítani kell. Ez az egyik fontos tanulsága annak a határon átnyúló munkaügyi konferenciának, amit tavaly tavasszal tartottak és amelynek összegző kiadványa most jelent meg.
