Anyák napja megünneplése az ókori görögökig nyúlik vissza: az istenek és istennők anyját, Rhea-t minden tavasszal nagy ünnepség keretében köszöntötték az ókori birodalomban. A XVII. századi Angliában az édesanyákat az Anya-vasárnapon ünnepelték, mely a nagyböjt negyedik hétvégéjére esett.
A hivatalos ünneppé nyilvánítás az amerikai Anna Jarvis nevéhez fűződik. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.
Május első vasárnapja az édesanyák ünnepe, de ne csak ezen a napon gondoljunk rájuk. Az élet továbbadásának rendjében különös hely és tisztelet illeti őket, akik nemcsak a teremtés, hanem a gondviselés és a folytonos megbocsátás gesztusait is gyakorolják.
"Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat."
/Dsida Jenő/
