Kőszegen három helyen működött munkatábor. A többségében Budapestről idehurcolt zsidókat embertelen körülmények között dolgoztatták, a végsőkig. Dreisiger Zoltánné bátyja is valószínűleg itt lelte halálát.
Dreisiger Zoltánné, Eisenstein Kató
"Én eljöttem egyszer meglátogatni, kerékpárral Bükről. Utána aztán többet nem tudtunk róla."
A kőszegi táborokban 3300 ember dolgozott több hónapon át. A feljegyzések szerint 2500-an vesztették életüket. A halottakat a háború után, 1947-ben exhumálták, és Budapesten újratemették, de mint kiderült, a holttestek több mint fele a kőszegi kiserdő tömegsírjaiban maradt. Horváth Ferenc és tanárkollégája évek óta kutatta a tragikus történelmet.
Horváth Ferenc - tanár
"Az első érzés az volt a helyszínen, miért nem állítanak sírt a halottak fölé, ahogy a temetőben szokás. Én keresztény neveltetésben részesültem. S ebben a kultúrában a halottak helyét megjelölik. Valahogy idegen volt az, hogy itt járunk a halottak fölött, és semmi sincs."
A tömegsírok felett, a kiserdőben most egy Dávid-csillag jelzi a tragikus múltat, a szándék szerint viszont emlékmű áll majd a helyszínen.
Hesztera Aladár - szobrász-restaurátor
"Két óriási kő, amit úgy szeretnénk majd elhelyezni, mintha Mózes két kőtáblája lenne."
A munkaszolgálatos áldozatok emlékére állított ideiglenes leletbemutató június 13-ig várja a látogatókat a Jurisics tér 6. számú épületben.
