Felismerve, hogy a társadalomban a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportokon túl további csoportosulások, közösségi formák is léteznek, amelyek tagjaival szembeni diszkriminatív és erőszakos megnyilvánulásokat hasonlóan szigorú büntetéssel kell fenyegetni, a bűncselekmény megnevezését közösség tagja elleni erőszakra változtatta, és büntetendővé nyilvánította a lakosság egyes csoportjai elleni erőszakot is. A bűncselekmény elkövethető a sértettnek az említett csoportok valamelyikéhez való tartozása vagy vélt tartozása miatti bántalmazásával, erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére való kényszerítéssel. A törvény új elemként a bűncselekmény előkészületét is bünteti. Az előkészület a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosításával, konkrét bűncselekményre való felhívással, vállalkozással, ajánlkozással, a közös elkövetésben való megállapodással valósul meg.
A jogalkotó a Btk.-t kiegészítette Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése bűntettével. A bűncselekmény másnak az egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel történő jogtalan akadályozásával valósul meg. Az erőszakkal vagy fenyegetéssel való elkövetés előkészülete is büntethetővé vált.
Módosult a Zaklatás tényállása is azzal, hogy az elkövetési magatartás kiegészült olyan látszat keltésére törekvéssel, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be.
A jogalkotó a módosítással a Hivatalos személy elleni erőszak bűntettének előkészületi cselekményét is büntetendővé nyilvánította.
A bírósági és más hatósági épületek rendjének biztosítása, a tárgyalások, illetve a hatósági eljárások zavartalan folytatása érdekében szükség van az ítélkezést és a hatósági eljárást megzavaró cselekmények büntetőjogi megállapítására. A törvény az elkövetőt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti, ha az olyan kihívóan közösségellenes, vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely megzavarja, vagy akadályozza a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását.
A jogalkotó módosította a Közérdekű üzem működésének megzavarása tényállásának büntetési tételeit. A módosítás tartalmazza azt, hogy ha a bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. További módosítás, hogy a minősített esetek közül a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó elkövetés büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésről öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre módosult, és büntethető az előkészület is.
Módosult a Közveszéllyel fenyegetés tényállása is. Elkövethető például olyan őrizetlenül hagyott csomag vasúti pályaudvaron, közterületen, parkolóban, áruházban, stb. történő elhelyezésével, mely robbanószerkezetet, bombát imitál.
A törvény a garázdaság tényállását kiegészítette új minősített esetekkel és egy új értelmező rendelkezéssel. A Törvény indoklása szerint nem szerepelt a minősített esetek között a nyilvános rendezvényeken, illetve a csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetett garázdaság. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, illetve nyilvános rendezvényen követik el.
A rendbontást 2009. február 1-jétől az követi el, aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A jövőben a rendezvények szervezői is ebben a tekintetben azonos elbírálás alá esnek.
A jogalkotó teljesen újraszabályozta a Gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének tényállását. Az új szabályozás szélesebb körben teszi lehetővé a szabálysértés megállapítását.
A jogalkotó kiegészítette a törvényt Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése elnevezésű új törvényi tényállással. Ennek lényege, hogy aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, egyszáz ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
