A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi LXXIX. törvény rendelkezéseiről

A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) rendelkezéseiről

I. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Btk.) érintő módosítások

1. A Törvény 2.§-a a Btk. 174/B.§-ában szabályozott Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettének tényállása helyébe a Közösség tagja elleni erőszak tényállását lépteti, az alábbi tartalommal:

„Közösség tagja elleni erőszak

174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

1. fegyveresen,

2. felfegyverkezve,

3. jelentős érdeksérelmet okozva,

4. a sértett sanyargatásával,

5. csoportosan,

6. bűnszövetségben követik el.

(3) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

A Törvény indokolása szerint az új tényállás megalkotásának célja az volt, hogy a jogalkotó szélesebb körben vonja meg a büntetendő magatartások körét. A sértetti kört a hatályos Btk. szerint a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai (vagy vélt tagjai) alkotják, ugyanakkor a több mint tízéves jogalkalmazási tapasztalat bebizonyította, hogy nemcsak ezen csoportok tagjai vannak kitéve támadásnak a csoporthoz való vélt vagy valós tartozás okán. A társadalomban további csoportosulások, közösségi formák is léteznek, amelyek tagjaival szembeni diszkriminatív és erőszakos megnyilvánulásokat hasonlóan szigorú büntetéssel kell fenyegetni.

Erre figyelemmel a Törvény a Btk. 174/B. §-ában foglalt bűncselekmény megnevezését közösség tagja elleni erőszakra változtatja, és büntetendővé nyilvánítja a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszakon túl a lakosság egyes csoportjai elleni erőszakot is.

Ez a tág megfogalmazás lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi védelem valamennyi olyan közösség, csoportosulás tagjára kiterjedjen, akit a csoporthoz való tartozása vagy annak vélelmezése miatt bántalmaztak, avagy erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítettek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére.

Az elmúlt évben több alkalommal követtek el erőszakos cselekményeket ismeretlen, illetve azóta részben már ismertté vált személyek, olyan személyek sérelmére, akiknek valamilyen csoporthoz tartozásuk (vallási, etnikai, illetve egyéb más szempontokra figyelemmel) megállapítható volt. A Btk. előzőekben vázolt módosítása lehetőséget teremt arra, hogy a lakosság tagjait speciális büntetőjogi védelemben részesítsük, akkor is, ha a csoporthoz tartozás nem csak a már eddig elismert formák alapján állapítható meg.

A rendőri intézkedések során a bűncselekmény megvalósulását ezért kellő körültekintéssel kell vizsgálni és minden olyan esetben, ahol ennek gyanúja fölmerül, a speciális bizonyítékok megóvása, illetve azok felkutatása érdekében intézkedéseket kell foganatosítani.

2. A Törvény 3.§-a a Btk.-t kiegészíti Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése bűntettével, az alábbi tényállás megfogalmazásával:

„174/C. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.'"

A Törvény indokolása szerint a gyülekezési és egyesülési szabadság kiemelten fontos alkotmányos alapjog, amelynek gyakorlásához és büntetőjogi védelméhez jelentős érdek fűződik. A Btk. hatályos rendelkezése csak abban az esetben rendeli büntetni az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértését, ha az elkövető mást e jogok gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz jogtalanul. Ez változatlan marad, ugyanakkor a bűncselekmény megelőzése, illetve a hatóságok eredményes fellépése érdekében az erőszakkal vagy fenyegetéssel való elkövetés előkészülete is büntethetővé válik.

A törvényhely alkalmazását nehezítette, hogy a bűncselekmény rendszertanilag a hivatali bűncselekmények között helyezkedett el, ezért a jogalkalmazók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy e bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el, annak ellenére, hogy a tényállás az „aki" általános alanyt tartalmazza. Ezért a Törvény a bűncselekményt Btk. XII. fejezetének III. címében, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körében helyezi el.

A Törvény a tényállás megnevezését az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése megjelölésre változtatja. Ennek indoka, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 3. §-ának a) pontja értelmében a választási gyűlésekre ez a törvény nem vonatkozik. A pártok ugyanis az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján jönnek létre. Ennek megfelelően az általuk tartott választási gyűlésen történő részvétel az egyesülési jog gyakorlásának minősíthető. A választási gyűlésen történő részvétel az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött szervezet tevékenységében való részvételt jelenti, ha tehát valamely személyt ebben akadályozzák, az egyben az egyesülési jog gyakorlásának akadályozását is jelenti. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében azonban szükségesnek tűnik egyértelműen kimondani, hogy a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése is a Btk. új 174/C. §-ának hatálya alá tartozik.

A közelmúltban meglehetősen általánossá vált, hogy a közterületen megtartott tömegrendezvényeken az azt megzavarni szándékozók, illetve az ott megjelent szónokok, előadók ellen véleményt megfogalmazók mintegy „a vélemény-nyilvánítás" eszközeként erőszakos cselekményeket valósítottak meg. Ezen magatartások az esetek többségében bizonyos tárgyak (tojás, narancs stb.) dobálásában nyilvánultak meg.

A cselekmények megítélésével kapcsolatban a bírói gyakorlat nem volt egyértelmű és azok minősítése a rendőrség számára komoly problémát jelentett. Ismert olyan bírósági ítélet, amelynek álláspontja szerint a cselekmény nem büntetendő és a vélemény-nyilvánítás körébe tartozó

megnyilvánulás, míg ismert olyan eset is, ahol rendzavarás, garázdaság, vagy tettleges becsületsértés került megállapításra.

Az előzőekben ismertetett törvényi tényállás egyértelművé teszi mind a jogalkalmazás, mind pedig az állampolgárok számára a cselekmények büntetendőségét, illetve a követendő eljárást. Természetesen nemcsak különböző tárgyakkal történő dobálással, vagy megdobással követhető el a bűncselekmény, annak más formája is megvalósulhat a gyakorlatban.

Az előkészület büntetendővé nyilvánítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a tömegrendezvények előtt, alatt bevezetett fokozott ellenőrzések során az igazoltatott és ellenőrzés alá vont személyekkel szemben a rendőri fellépés nemcsak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására hivatkozással, hanem olyan tárgyak, eszközök esetében is jogszerűen megvalósíthatóvá váljék, amelyek nem vonhatók a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök körébe, de támadásra, erőszak alkalmazására nyilvánvalóan alkalmasak.

A cselekmény megítélésével kapcsolatos bírósági gyakorlat természetesen még nem alakulhatott ki, azonban álláspontunk szerint erőszakos magatartásnak kell tekinteni minden fizikai jellegű támadó ráhatást még akkor is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.

3. A Törvény 4.§-a a Btk. 176/A.§-ában meghatározott zaklatás tényállását módosítja, az alábbiak
szerint:

„ (2) Aki félelemkeltés céljából

1. mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

2. annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.'"

A Törvény indokolása szerint a zaklatás törvényi tényállásának módosítását az indokolta, hogy az utóbbi időben megszaporodtak azok az esetek, amelyeknél olyan postai küldeményeket juttattak el a címzetteknek, amelyekben az ismeretlen küldők állítása szerint egészségkárosító anyag van. Mivel az eddigi magyarországi esetek vaklármának bizonyultak, sem halálesettel, sem fertőzéssel nem kellett szembesülni, azt azonban az elkövetőknek sikerült elérniük, hogy rettegésben tartsák az érintetteket.

A valójában ártalmatlan küldemények feladói elsősorban a sértett személyes életébe avatkoznak be fenyegetési céllal. Erre tekintettel - a hatékonyabb büntetőjogi fellépés érdekében - volt indokolt a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között elhelyezett, a zaklatást büntetni rendelő tényállás (Btk. 176/A. §) olyan módosítása, amely alapján azon elkövető büntetőjogi felelőssége is megállapítható lesz a jövőben, aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából olyan módon ejt tévedésbe, hogy az érintett személy életet vagy testi épséget sértő vagy veszélyeztető esemény bekövetkezésére következtethet.

A konkrét rendőri intézkedés a tényállás módosításának hatályba lépését követően a jelenlegi állapothoz viszonyítva érdemben nem változik, új elemként csupán a büntethetőség megteremtése értékelhető.

4. A Törvény 5.§-a a Btk. 226.§-ában meghatározott Bántalmazás hivatalos eljárásban tényállását
egészíti ki annak érdekében, hogy annak előkészülete is büntethető legyen:

„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

Meg kell jegyeznünk, hogy konkrét ítélkezési gyakorlat hiányában a bíróságok jövőbeni magatartását nehéz előre megjósolni, azonban megítélésünk szerint abban az esetben, ha a rendőr olyan nem rendszeresített eszközt, tárgyat tart magánál, amely jellemzően alkalmas bántalmazásra, testi sérülés okozására, illetve felfogható tipikus kényszerítési eszközként (pl. vipera), akkor nagy valószínűséggel a bántalmazás hivatalos eljárásban előkészülete megállapíthatóvá válik. Fokozottan érvényes ez abban az esetben, ha a rendőr okkal számíthat arra, hogy tömegoszlatásban, vagy egyéb más tömeg elleni tevékenységben részt fog venni és reális esélye nyílik arra, hogy ezen eszközt, eszközöket alkalmazhassa.

5. A Törvény 7.§-a a Btk. 229. §-ában meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntettének
előkészületi cselekményét nyilvánítja büntetendővé:

„(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

A módosítás hatályba lépéséig komoly problémát jelentett az olyan személyek elleni rendőri fellépés, akik a hivatalos személyek - és itt természetszerűen elsősorban a rendőri állományra szűkítve - ellen felhasználható, azok megtámadására alkalmas tárgyakat, eszközöket birtokolva érkeznek, illetve kísérelnek meg eljutni rendőrség által biztosított rendezvények helyszínére. A tipikusan hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére alkalmas tárgyak között kell említeni pl. a köveket, láncokat, molotov koktélokat.

A hivatalos személy elleni erőszak előkészületének gyanúját támaszthatják alá a felismerhetőséget gátló, az anonimitást biztosító ruházati tárgyak is (csuklyák, maszkok). Ezek felfedésére a rendőri intézkedések során törekedni kell és természetesen képi dokumentáló eszközök alkalmazásával, továbbá egyéb módokon is biztosítani kell a bizonyítékokat a további eljárás lefolytatásához.

6. A Törvény 8.§-a kiegészíti a Btk. rendelkezéseit egy új tényállással, ami a Hatóság eljárásának
megzavarását rendeli büntetni az alábbiak szerint:

„242/B. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a bíróság, vagy egyéb hatóság eljárását meghiúsítja.

3. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

4. E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására."

A bírósági és más hatósági épületek rendjének biztosítása, a tárgyalások, illetve a hatósági eljárások zavartalan folytatása érdekében szükség van az ítélkezést és a hatósági eljárást megzavaró cselekmények büntetőjogi megállapítására. E körben az Btk. új 242/B. §-a az elkövetőt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti, ha az olyan kihívóan közösségellenes, vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely megzavarja, vagy akadályozza a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását. Az eljárás megzavarása vagy akadályozása az eljárás lefolytatásának átmeneti lehetetlenné tételét jelenti. Ha az eljárás lefolytatása a kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartás következtében végleg lehetetlenné válik, a bűncselekmény súlyosabban minősül. A bűncselekmény szubszidiárius, azaz csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg.

A minősített esetek büntetési tétele az alapcselekmény jellegétől, súlyosságától függ. Azt az elkövetőt, aki a magatartásával a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását meghiúsítja, három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény, ha pedig a hatóság eljárásának megzavarását csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés.

A Törvény az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében akként rendelkezik, hogy -a garázdaság tényállásánál használt értelmező rendelkezésnek megfelelően - erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, akkor is, ha a ráhatás nem alkalmas testi sértés okozására.

7. A Törvény 9.§-a a Btk. 260. §-ában meghatározott Közérdekű üzem működésének megzavarása
tényállását fogalmazza újra az alábbiak szerint:

„260. § (1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

3. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el.

4. A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

5. Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

6. Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

7. E § alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem."

A Törvény indokolása szerint a jelenleg hatályos rendelkezések alapján a cselekményt a csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövető személyeket az alapesetben meghatározottak szerint, azaz öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. E cselekmények súlya azonban indokolttá teszi, hogy súlyosabb büntetéssel fenyegesse a Btk. az elkövetőt. Az Előterjesztés erre tekintettel tartalmazza azt, hogy ha a bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben például valamely tömegközlekedési eszköz üzemszerű működését azért akadályozzák, mert a gyülekezési joggal visszaélve valamely csoport elfoglalja annak útvonalát, azt a jövőben szigorúbban szankcionálja a törvény. Ez a módosítás a színesfémmel kapcsolatos visszaélések súlyosabb büntetési tétellel történő fenyegetésének is egyik eszköze lehet, hiszen e cselekmények nagy része alkalmas arra, hogy közérdekű üzem működését (például tömegközlekedési jármű, távközlési szolgáltató) megzavarja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a színesfémmel kapcsolatos visszaélések jelentős részét csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.

További módosítás, hogy a minősített esetek közül a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó elkövetés büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésről öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre módosul, és büntethető lesz az előkészület is.

t

8. A Törvény 10.§-a a Btk. 270/A.§-ában meghatározott Közveszéllyel fenyegetés tényállását
   módosítja az alábbiak szerint:

„(1)Aki

1. más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vagy

2. a köznyugalom megzavarására alkalmas módon azt a látszatot kelteni törekszik, hogy közveszéllyel járó esemény közvetlenül bekövetkezik,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A módosítás lényege, hogy az új tényállás büntetni rendeli annak cselekményét, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon azt a látszatot kelteni törekszik, hogy közveszéllyel járó esemény közvetlenül bekövetkezik

A Törvény indokolása szerint a közveszély olyan veszély, amely személyek és/vagy tárgyak nagyobb, meghatározatlan körét pusztulással fenyegeti. Olyan állapot bekövetkezésének lehetősége tehát, amelyben minőségileg és mennyiségileg határozatlan érdekek sérelme, személyek vagy javak megsemmisülése, illetve csorbulása következhet be.

9. A Törvény ll.§-a a Btk. 271.§-ában meghatározott garázdaság tényállását egészíti ki új
minősített esetekkel és egy új értelmező rendelkezéssel az alábbiak szerint:

„(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

1. csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

2. nyilvános rendezvényen

követik el.

(5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására."

A Törvény indokolása szerint nem szerepelt a minősített esetek között a nyilvános rendezvényeken, illetve a csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetett garázdaság. A gyakorlatban ugyanakkor mind többször fordul elő, hogy a garázdaság két jelenlegi minősített esete (tehát a csoportos, illetve a köznyugalmat súlyosan megzavaró elkövetés) együttesen valósul meg, ezért indokolt a tényállás ilyen irányú módosítása.

Ennek eredményeképpen a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés lesz, ha a garázdaságot csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, illetve nyilvános rendezvényen követik el. A rendelkezés nemcsak a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, hanem bármely más nyilvános rendezvényen, így a sportrendezvényeken elkövetett garázda jellegű magatartásokra is vonatkozik ajövőben.

Az Előterjesztés a joggyakorlatban felmerült értelmezési probléma orvoslása érdekében kimondja, hogy erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, akkor is, ha a ráhatás nem alkalmas testi sértés okozására. A megfogalmazásából egyértelműen kiderül, hogy a garázdaság megállapításához nem szükséges a testi sértés okozására való alkalmasság, a személy elleni erőszakos magatartás akár már a sértett testének támadó jellegű érintésével is megvalósulhat, amint ezt a hatályon kívül helyezett BK 93. számú állásfoglalás felülvizsgálatáról szóló 34/2007. BK vélemény is megállapítja. Az új értelmező rendelkezés megalkotására azért van szükség, mert a garázdaság elkövetési magatartásai értelmezésében korábban egységes gyakorlat az utóbbi időben megbomlott, és emiatt több garázdaság gyanúja miatt indult büntetőeljárás nem jutott el a bírói szakba. Az Előterjesztés erre tekintettel megerősíti a bírói gyakorlat fentiekben is kifejtett álláspontját, kétséget sem hagyva afelől, hogy a jogalkotó továbbra is a hosszabb ideje töretlen bírói gyakorlatot tekinti irányadónak a garázdaság megállapításához szükséges erőszakos magatartás tekintetében.

10. A Törvény 12.§-a a Btk. 271/A.§-ában meghatározott rendbontás tényállását módosítja az
    alábbiak szerint:

„(1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

A hatályos szöveghez képest elvégzett módosítást a fenti szövegben vastagítva szerepel.

A módosítás két pontosító rendelkezést is tartalmaz. Egyrészt mind a rendezőt, mind a szervezőt nevesíti, így a jövőben a rendezvények szervezői is ebben a tekintetben azonos elbírálás alá esnek. Másrészt csak a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenállás valósítja meg a bűncselekményt. Amelynek indoka az, hogy az elmúlt időszakban elsősorban sportrendezvényeken a rendezők is megvalósítottak Jogszerűtlen" intézkedéseket, pl. amikor kvázi verekedésbe bocsátkoztak a rendbontó, vagy arrogáns szurkolókkal.

11. A Törvény 13.§-a a Btk.-t kiegészíti egy új értelmező rendelkezéssel a nyilvános rendezvény fogalmának meghatározása érdekében:

„271/B. § A 271-27l/A. § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll."

II.A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: sztv.) módosítására vonatkozó rendelkezések

1. A Törvény 32. §-a teljesen újra szabályozza az sztv. 152. §-ában meghatározott gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének tényállását.

„152. §(1) Aki

1. a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó szervezetten megvalósuló rendezvényt bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez,

2. rendezvényt annak ellenére szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény III. törvény 8. § (1) bekezdése alapján megtiltotta,

3. a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra, vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, vagy időponttól való eltérésére hívja fel, százötven ezer forint pénzbírsággal sújtható.

2. Aki a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (3) bekezdését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez rendezvényt egyszázezer forintig terjedő pénzbirsággal sújtható.

3. Aki

1. rendezvény szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-ában meghatározott határidő megsértésével teljesíti.

2. a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti ötven ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Nem valósul meg szabálysértés az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a rendőrség által
tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a
rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor.

(5) Nem valósul meg szabálysértés a (3) bekezdés a) pontja alapján, ha a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-ában meghatározott határidő' megsértésével, de a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelentik be, amelynek célja a résztvevők véleményének egy, a bejelentéshez képest 3 napon belül előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása."

A törvényi tényállás újraszabályozása szakít a korábbi gyakorlattal, amely szerint a szervező csak akkor vonható felelősségre, ha a bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt bejelentés vagy a tervezett új időpontról előzetes tájékoztatás nélkül, illetve a rendőrség tiltóhatározata ellenére szervez vagy tart.

Az új szabályozás lényegesen szélesebb körben teszi lehetővé a szabálysértés megállapítását és magában foglalja a 75/ 2007. AB határozat azon rendelkezéseit is, amely az ún. „gyors rendezvények" megtartására vonatkoznak. A törvényi szabályozás továbbra is fenntartja azt, hogy csak a rendezvény szervezője tartozik a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének keretében felelősséggel.

A törvény tervezete az előzőekben ismertetettektől lényegesen tágabb körben kívánta a felelősségre vonást megteremteni. Ennek alapján a rendezvény résztvevője is felelősséggel tartozott volna abban az esetben, ha olyan rendezvényen vesz részt, ahol a szervező jogellenes magatartása megállapítható lett volna. A rövidesen hatályba lépő törvényszöveg egy kompromisszumos eredményt tartalmaz és ennek alapján a szervező széles körben büntethetővé vált a rendezvény szervezésével kapcsolatos jogszerűtlen magatartások elkövetése miatt. Kívánatos volt ez annál is inkább mivel több évre visszanyúlóan problémát jelentett, hogy gyülekezési jogról szól 1989. évi III. törvény számos rendelkezésének megsértése nem vont maga után semmilyen szankciót.

2. A törvény 32. §-a kiegészíti az sztv.-t az alábbi új szabálysértési törvényi tényállással.

„Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése:

152/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, egyszáz ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

A tényállás az előzőekben már tárgyalt a Btk. 174/C. §-ban nevesített bűncselekmény szabálysértési alakzata. A cselekmény olyan módon valósítható meg, amely mentes az erőszaktól, illetve a fenyegetéstől.

A gyakorlatban a rendezvények megzavarása számos esetben előfordult. Tipikus megvalósulási módjainak tekinthető a zajkeltés, a hangosításon keresztül történő az alapvető jog gyakorlása akadályozását célzó verbális megnyilvánulások (bekiabálások), de ide sorolhatóak - bár erre vonatkozóan eddig gyakorlati példa nem fordult elő - az olyan cselekmények, amelyek a rendezvényre érkezők eljutását nehezítik, akadályozzák, esetleg lehetetlenné teszik a helyszínekre, ha ezek erőszakkal, fenyegetéssel nem párosulnak.