Januárban több napon át volt áramszünet Vas és Zala megye egyes településein, mert a hó súlyától lezskadt mintegy 20 kilóméternyi nagyfeszültségű kábel, és kidőlt 177 darab beton tartóoszlop.
A Magyar Energia Hivatal vizsgálata azt állapította meg, hogy hibázott az szolgáltató, mert nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat, az áramkimaradásért azonban - szerintük - elsősorban a rendkívüli időjárás okolható. Az érintett települések polgármesterei viszont ezt nem így látják.
Györke Gyula - polgármester, Bajánsenye
"Az E.-on fejlesztési munkái nem voltak megfelelők a településünkön. Az 1954-ben állított oszlopokat tulajdonképpen a nagyfeszültségű vezetékek tartották. Ami rendkívüli volt, az az, hogy nem volt áram."
A meteorológiai szolgálat interneten is olvasható szakmai értékelése szerint sem rendkívüli, hogy télen esik a hó. Az viszont csak átlag 50 évente fordul elő, hogy ilyen magas a hó víztartalma. A vita már nem is erről szól, hanem a pénz elosztásáról. Az EON az áramszünet hossza alpján osztaná el a kompenzációra szánt pénzt, és nem venné figyelembe, hogy a áramkimaradás okozott e kárt.
Kovács Ferenc - elnök, Vas Megyei Közgyűlés
"Pontos felmérések vannak, tételesen kigyűjtve, kit mennyi kár ért. Ha számszakilag nézzük azonban korrektnek tűnik az ajánlat."
Az EON 25 ezer fogyasztási helyen egységesen 20 ezer forintot engedne el az esedékes áramdíjból, ami neki többszáz milliós kiadást jelent. Ezt viszont a településeken élők nem tartják sem igazságosnak sem logikusnak. Ők a bejelentett kár alapján szeretnének pénzhez jutni. Azt mondják, így az EON is jobban járna. Vas megyében ugyanis a 395 háztartás és az 50 vállalkozás becsült kára mindössze 20 millió forint lenne.
