Egyik szombathelyi kerékpárboltban 18 és 35 év közötti hátrányos helyzetű fiatalok dolgoznak. A munkaügyi központ pályázatán nyerte el a cég a működéshez és a foglalkoztatáshoz szükséges összeget. A program szerint fél évig minimálbérért szerelik a bicikliket a fiatalok.
Varga Gabriella - vezető, Horizont program
"Amellett, hogy dolgoznak, természetesen foglalkozunk is velük és segítjük őket majd az álláskeresésben is."
Olaszország és Ausztria hasonló kis vállalkozásaival összehasonlítva ezt a szombathelyi példát emelték ki a többnapos munkaügyi konferencia résztvevői. A bécsi szociális kutatóintézet vezetője kérdésünkre elmondta, Ausztriában a viszonylagos jólét ellenére sokkal több szervezet foglalkozik hátrányos helyzetű emberekkel, mint Magyarországon és arányaiban az állam is többet segít.
Walter Reiter - ügyvezető, L&R Szociális Kutató Intézet, BÉCS
"Én az állam szerepét nagyon fontosnak tartom. Mi felismertük, hogy egyre nagyobb mértékben kell támogatni a hátrányos helyzetűeket célzó projekteket."
A magyar szociális gazdaságnak egyrészt a helyi egészségügyi, szociális problémákra kell megoldást találnia, másrészt a hátrányos helyzetűek felzárkoztatására kell nagyobb figyelmet fordítania. Ausztriában minden szempontból előttünk járnak.
Kiss Ambrus - főigazgató, Regionális Munkaügyi Központ
"Az osztrákok azt mondják, hogy a foglalkoztatottak 5%-a a szociális gazdaságban dolgozik. Nálunk - bár nincs pontos statisztikánk -, de messze az 1% alatt járunk."
A munkaügyi fórum résztvevői szerint a társadalmi megítélésnek is változnia kell. A szociális gazdaságban dolgozókra nem eltartandó koloncként, hanem a versenyszférát kiegészítő, valós gazdasági szereplőként kellene tekinteni - hangzott el a fórumon.
