Szabó István születése óta siket. Most végzi a középiskolát, jeltolmács kíséri el az órákra. Azt mondja, örül az új törvénynek, mert így társaival könnyebben boldogulnak a mindennapokban. Több műsor lesz elérhető számukra feliratozva vagy jelölve, így egyszerűbb lesz például tévézni.
Szabó István
"A jelnyelvi törvény bővíti, több lehetőség lesz és érdemes lesz nézni a tv-t. Bővebb lesz a feliratozás, mert eddig egy kicsit kevés volt."
Jövőre kötelező lesz az országos tévékben a hírműsorokat és naponta két órában más műsorokat feliratozni, 2015-re a teljes napi adást elérhetővé kell tenni a siketek számára. 2011-től az állam ingyenes tolmácsolást biztosít nekik a hivatalos ügyek intézésekor és az iskolában. Az ELTE önálló magyar jelnyelvi szakot indít, az első diplomás szakemberek 2017-ben állhatnak munkába. Ettől kezdve kell a siket gyerekek számára biztosítani a magyar jelnyelv oktatását is.
Kovács Lívia
"Sajnos megtapasztaltam, hogy a hallássérülteknek nagyon nehéz a jelnyelv nélküli oktatás, sokat segítene, ha bevezetnék a jelnyelvi oktatást, jobban megértenék a tananyagot."
A hallássérültek Vas megyei szervezete 220 tagot számlál, hivatalos jeltolmács viszont csak egy van. A szolgáltatás a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szombathelyi irodájában érhető el. Mühl Balázst naponta többször is hívják segíteni.
Mühl Balázs - szakmai vezető, jelnyelvi tolmács
"Sokféle feladathoz, iskolában, középiskolai, egyetemi órákra, ügyintézéshez, orvoshoz. Mindenféle problémához joga van a hallássérültnek jeltolmácsot hívni."
Egyelőre nem tudni, milyen kézzel fogható előnyei lesznek annak, hogy a hallássérültek önálló nyelvi kisebbségként élhetnek. Több év kell ahhoz, a törvény rendelkezései a mindennapokban is megjelenjenek.
