Hírek

Újévi szokások, babonák

2010. január 01., 11:36
Az óév vége, illetve az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Az újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, s főleg a malac, régi szokások túlélő tanúi. Ma is eleven babona, az évkezdő naphoz fűződő hiedelem: ki mint kezdi az évet, úgy is éli végig azt.

A szilveszter és újév napja talán a leggazdagabb babonákban. A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és a petárdadobálás.

A szilveszter esti és újévi étkezésnek is megvan a külön hagyománya. A máig ismertek között szerepelnek a szemes termésekből és hüvelyesekből készült ételek, a rizs, a köles, a lencse, a bab, mert hogy ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik. Ma is elterjedt szokás az újévi malacsült, mert a malac előre túr, ami hasznot, szerencsét hoz a házba, nem úgy, mint a csirke, amelyik hátrafelé kapar, ezért nem is javasolt az újévi asztalra. A hal a folyó menti vidékeken ugyan szerencsét hozhat, mert a sok pikkely sok pénz, máshol viszont úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje. Aki mégis halra áhítozik, az a hal farkánál kezdje el fogyasztani, nehogy elússzon a szerencséje. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel „nyújtani” a gazdagságot. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes szilveszterre készített ételt.

Általánosan elfogadott hiedelem, hogy újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt a jövő évi szerencsénket is. Tilos továbbá mosni, de főleg teregetni, és nem jó bármit kölcsönadni, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan. Január elsején nem mindegy, hogy férfi vagy nő az első vendég. A férfi ugyanis szerencsét hoz, a nő éppen ellenkezőleg. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk, hogyan viselkedünk Újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben.

Régen szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy tartották, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség, lányok, asszonyok esetében a szépség jelképe. Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csöpögtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe csöppenő fém. Az ólomöntés során ugyanis megtudhatták leendő férjük nevének kezdőbetűjét.

A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak: a szép idő jó termést, a csillagos ég rövid telet ígért. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.

 

Gubás Gabi Agora Szombathely