A tűzoltók szerint hiányos a szabályozás: hatósági engedély beszerzése ugyanis csak akkor kötelező, ha a ház műemlék, vagy védett területen áll. Így ma még bárki szerelhet a házára ilyen nagyfeszültségű berendezéseket, ez pedig balesetveszélyes.
Polgár Tiborék tavaly pályáztak házuk energiahatékonysági korszerűsítésére. Az épület szigetelése mellett kicserélték a gázkazánjukat, a tetőre pedig a megújuló energia hasznosítására napelemeket szereltettek. Számításaik szerint ezzel a berendezéssel éves áramfelhasználásuk 80 %-át tudják megtermelni.
Polgár Tibor
Az eon-nal kötött szerződés alapján - arra számítunk, hogy - 80 %-os áron veszi át tőlünk az áramot ahhoz képest, ahogy mi vesszük tőle, és éves elszámolás keretében 60-70 %-kal csökkennek az elektromos árammal kapcsolatos kiadásaink.
Polgáréknál szakember telepítette a rendszert a tetőre, bár Magyarországon a tulajdonos akár maga is barkácsolhat házára napelemet, vagy napkollektort. Nem korlátozza szabály, hogy ki szerelhet fel ilyen nagyfeszültségű berendezést. Ahogy az sem előírás, hogy villámhárító kerüljön a házra.
A jelenlegi szabályozás szerint nem szükséges építési engedély az ilyen beruházásokhoz. Így kimutatás sincs arról, hol működik ilyen nagyfeszültségű berendezés. Tűz esetén azonban ez fokozott veszélyt jelent a tűzoltókra.
Egyed László kiemelt főelőadó, Szombathely Város Tűzoltósága
A tűzoltó mikor kiér oltani, az első dolga, hogy leválassza a házat az elektromos hálózatról. Ez viszont nem vonatkozik a napelemre. Amíg be nem takarja valamivel, addig a napelem folyamatosan termeli a feszültséget.
Azaz baj esetén a helyszínre érkező tűzoltók áramütést szenvedhetnek oltás közben, ha nem veszik észre időben a nagyfeszültségű berendezést. Azt kérik, amelyik házon ilyen működik, a tulajdonos ezt valamilyen felirattal, matricával jelezze.
