A Rába igazi vadregényes folyó, felső szakasza szinte érintetlen, a kajakosok, kenusok, raftosok kedvelt útvonala. Több civil szervezet foglalkozik vízitúráztatással a térségben, ám sokan még mindig nem ismerik igazán ezt a lehetőséget. 27 tagszervezet 2023-ban életre hívta az Aktív Rába Szövetséget azzal a céllal, hogy összefogja az érintett önkormányzatokat, egyesületeket, szolgáltatókat, és különböző eszközökkel még vonzóbbá tegye a folyót a turisták számára.
Kocsis Zsolt - elnök, Aktív Rába Szövetség
"Úgy gondolom, hogy talán végre lett víziturisztikai szempontból gazdája a folyónak, legalábbis ezen szakaszának. Eredményes két évnek tekintem az elmúlt időszakot. Sikerült olyan célokat megvalósítanunk, amik eddig akadályozták a vízi turizmus fejlesztését. Többek közt olyan akadályokat sikerült felszámolnunk, mint a csörötneki Rába-híd alatt a betonvasak, amelyek veszélyesek voltak a vízitúrázókra. Illetve sikerült elindítanunk olyan fejlesztéseket együttműködésben a vármegyei önkormányzattal, amelyek pozitív irányban fogják befolyásolni a vízi turizmust."
A Rába nemcsak természeti kincs, hanem turisztikai attrakció, élménydús közösségi tér is, amelynek jövőjét hosszú távú, közös gondolkodással kell egyengetni - hangzott el a pénteki konferencián. Szabó Barna, Körmend polgármestere arról beszélt, hogy folyamatosan dolgoznak a Rába-part rendezésén, fejlesztették a Bárka Házat, kikötőhelyeket alakítottak ki, felszereléseket vásároltak. V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár a klímaváltozás hatásait vette sorra: a csapadékhiány és az intenzív párolgás nincs jó hatással a vizeinkre, tavaly a kormány megduplázta a vízmegtartást szolgáló programok támogatását. Példamutató kezeményezésnek nevezte a szövetség megalakulását az Aktív Magyarországért felelős államtitkár. Révész Máriusz megjegyezte: egészségi állapotunkat 43 százalékban az életmódunk határozza meg, aminek fontos része a mozgás. Az államtitkárság azon dolgozik, hogy ezt létesítmény-fejlesztéssel és programokkal támogassa. Készült egy víziturisztikai stratégia is.
"A felmérések szerint a harmadik legnépszerűbb túratípus a gyaloglás és a kerékpározás után a vízitúrázás. Azt a célt tűztük ki ebben a stratégiában, hogy tíz év alatt megpróbáljuk megkétszerezni a vízitúrázók számát."
A teendők listáján szerepel többek között a folyók átjárhatóságának biztosítása, a hatékonyabb marketing, az életszerűbb szabályozás, valamint a szolgáltatások és az infrastruktúra hálózatos fejlesztése. Ezt szolgálja a TOP Plusz programban megvalósítandó, 600 millió forint értékű beruházás sorozat, melynek révén Alsószölnöktől Rábahídvégig kilenc helyszínen javítják a vízitúrázás feltételeit. Épül ki- és beszálló pont, kenutároló, vizesblokk, rendbe hoznak utakat és eszközöket is beszereznek. A projekt 2028 végéig tart.
Kondora Bálint - elnök, Vas Vármegyei Turizmus Szövetség
"Jelenleg ez a tervezési fázisban van, az elmúlt egy évet az egyeztetésekkel, a projekt fejlesztésével töltöttük, mert bonyolult, összetette, dok mérnöki szakágat igénylő pályázatról van szó, sok helyszínen kisebb-nagyobb beavatkozásokat tervezünk megvalósítani. Remélem, hogy a tervezési fázist hamarosan le tudjuk zárni, és a kivitelezésre is rá tudunk fordulni. A cél az volna, hogy a Rábát vonzóvá tegyük."
Nem cél a tömegturizmus, fontos szempont a fenntarthatóság, hogy ne sérüljön a Rába érintetlensége. A konferencia témái között szerepelt a Vízi Vándor Tábor, a magyarlaki duzzasztóhoz tervezett hajócsúszda és a vízitúra szövetség idei támogatási rendszere. A program kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, majd közös evezéssel zárult a Csörötnek-Csákánydoroszló szakaszon, ami 2023-ban elnyerte az Év Vízitúra Útvonala címet.
