Borhy László régész, ókortörténész fő kutatási területe a római provinciák, azon belül is Pannónia régészete és a római hadtörténet. A tudóst a napokban választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává.
Borhy László régész, ókortörténész, rektor, ELTE
A hat évvel ezelőtti levelező tagságom elnyertése fordulópontot jelentett a szakmai pályafutásomban, a rendes taggá válás pedig én azt gondolom, a kiteljesedést jelenti. 05:21
A szombathelyi születésű akadémikus ezúttal Pannónia határvédelmi rendszeréről beszélt a hallgatóságnak. Mint mondta, a tartomány elfoglalásával a Római Birodalom természetes határa a Duna lett, amelynek mentén az 1. századtól fából és földből készült erődláncolatot is építettek.
Borhy László régész, ókortörténész, rektor, ELTE
A rómaiak a folyókat úgy tekintették, mint amik inkább összekötnek, semmint elválasztanak, és a folyók túlsó partján húzódó partszakaszt is még a Római Birodalom határsáv-részének tekintették, és ott is építettek úgynevezett ellenerődöket, amikkel a folyón való átkelést vagy a birodalmi oldalon levő erődítménynek a biztonságát próbálták erősíteni. 03:17
Pannóniára ugyanis úgy tekintettek, mint Itália védőbástyájára, ahonnan a birodalom központja könnyen elérhető. A narkomannok a 2. században ebből az irányból támadtak és pusztították el Aquileát. Később a gótok és a langobárdok támadása miatt kellett megerősíteni a legsebezhetőbb szakaszokat, a Dunakanyart és a Duna alsó folyását - az akkorra már kőből átépített erődöket többször is felújították. Így sikerült tartani állásaikat az 5. század első feléig.
