A Bánó-család kezdeményezésére emlékkonferenciát szervezett a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete Bánó István halálának harmincadik évfordulója alkalmából a Kámoni Arborétumban. Az erdőmérnök nemcsak az arborétum alapítója volt, hanem fenyőnemesítő és a hazai erdészeti kutatás kiemelkedő személyisége is. Ő ismerte fel annak idején, hogy mekkora érték található az egykori Saághy-kastély parkjában, hiszen Saághy István komoly fajtagyűjteményt hozott létre, de ez a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült. Bánó István vette gondozásába a megmaradt növényeket és fejlesztette a területet.
Németh Gábor - arborétumvezető, Kámoni Arborétum
„Tehát a kastély körül található 6 hektáros gyűjteményt 27 hektárra fejlesztette, a sortimentet még jobban és egy Európa hírű arborétummá tette. Tehát lehet azt mondani, hogy egy gyűjteményből ő csinált arborétumot egyik oldalról, másik oldalról Saághy nevét igazából ő őrizte meg, elveszett volna Saághy neve, ha az arborétuma elveszett volna. Illetve az Erdészeti Tudományos Intézetnek az egyik legkomolyabb kutatóbázisa lett itt Kámonban és ez mind Bánónak köszönhető.”
Az erdőmérnök kollégáival együtt rengeteget tett azért, hogy a fenyőtermesztés Magyarországon világszínvonalú legyen. A hat előadásos konferencián szakmai tevékenységén és az arborétum múltján, jelenén túl, hallhattak a résztvevők a jövőről is. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója például a fenyők következő időszakáról beszélt, hiszen a hazánkban preferált fajok a klímaváltozás miatt nincsenek jó helyzetben: tömeges fenyőpusztulást tapasztalnak a szakemberek, még a rendkívüli szárazságot tűrő fajok esetében is.
Borovics Attila – főigazgató, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete
„Én viszont az előadásomban mondok olyan új fajokat, olyan fenyőféléket, amelyek az eddigi tapasztalataink, külföldi útjaink, nemzetközi együttműködéseink kapcsán bekerültek a látóterünkbe és ezekről fogok előadást tartani, hogy milyen megoldásokat kínálnak ezek az együttműködések azonnal. Tehát nem egy száz év múlva majd mi lesz, hanem körülbelül egy-két éven belül megoldásokat kínáló innovációk állnak rendelkezésünkre.”
Kutatási módszerekkel, kockázatelemzéssel tesztelik majd ezeket a fajokat, ami egy honosítási folyamat. A konferencia végén a résztvevők Bánó István emlékére egy libanoni cédrust ültettek el az arborétumban területén és kiállítás is nyílt a látogatóközpontban: fotók, személyes tárgyak, újságcikkek, tablók segítségével kaphatunk átfogóbb képet Bánó István életéről.
