Elektromos mérésre készülnek az egyetemisták az Oladi lejtőn. Kábeleket húznak ki és elektródákat szúrnak le, az így földbe vezetett áram segítségével vizsgálják a mélyebb rétegeket.
Molnár Gábor tudományos főmunkatárs, ELTE Geofizikai Tanszék
"Mérjük a kialakuló feszültséget, ebből ellenállást számítunk, egy szelvény mentén végigmegy ez a mérés, 160 méter ez a szelvény, és általában a szelvény hosszának egynegyedéig, tehát kb. ezzel a méréssel 40 méterig látunk le."
A mérésekből kiderül, milyen ellenállású kőzetek vannak a felszín alatt. Ebből arra tudnak következtetni, hogy a meredek dombot milyen erők alakították ki.
dr. Timár Gábor tanszékvezető, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék
Az itt a fő kérdés, hogy a hátam mögött álló nagy perem, ez az oladi dombnak a bucsui út felé eső északi pereme, hogy ez töréses szerkezettel jött létre vagy pedig egy eróziós, víz vagy szél eróziós szerkezetnek az eredménye.
Ha kiderül, hogy törésvonal húzódik itt, az arra utal, hogy korábban földrengés volt a térségben és akkor valószínű, hogy tényleg ez okozta az ókori Savaria pusztulását. Ha nem, akkor az egykor erre folyó Duna hozta magával a máig a felszínt borító kavicstakarót.
Az egyetemisták a terepgyakorlaton a kutatás módszertanát is elsajátítják.
Friedl Zoltán egyetemi hallgató
Megszervezzük egyes napokra a méréseket, hogy azt hol kell mérni, milyen szelvényeket kell mérni, mire van nekünk szükségünk, ami a kiértékelést is segíti a számunkra.
A kutatók a Kőszegi- és a Vas-hegy közötti terület több pontján szeizmikus és mágneses vizsgálatokat is végeznek. Az eredmények kiértékelése hosszabb időt vesz igénybe, addig is az elvégzett vizsgálatokról a jövő héten bemutatót tartanak a Savaria Egyetemi Központ hallgatóinak.
