A szőlőművelésnek Balatonhenyén kétezer éves hagyománya van, ezt római emlékek is bizonyítják. Mostanra viszont az ültetvények mindössze ötödét művelik.
Jóska bácsi a helyi őshonos szőlőfajtákat sorolja. A 83 éves férfinak élete a szőlő, ahogy apjának és nagyapjának is az volt. Azt mondja, a szőlőművelés nagyon sok munkával jár.
Székely József
Sok. Ott a görbe embereket szereti. Minden nap pontosan tudni kell, hogy mit kell csinálni. Válogatni kell a lombozatot, kiszedni a fürtöt mellé, be ne fülledjen, egész napos munkák.
A Hegypásztorok útján című pályázati programban a szőlőheggyel és egykor komoly szőlőművelési kultúrával rendelkező települések mérik fel értékeiket.
Inzsöl Renáta cégvezető, Pannon Helyi Termék Kft.
Szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a 3 települést, hogy tudjanak egymástól tanulni, megismertetni a vidéki élettel az idelátogatókat, a gyerekeket közelebb hozni a szőlőkultúrához, mit is csináltak régen a hegypásztorok.
Balatonhenye a múlt század közepén a szőlőnemesítés és a szőlőoltványok kereskedelmének fellegvára volt. A falu lakossága viszont az elmúlt évtizedekben a harmadára csökkent.
Kovács Csaba polgármester, Balatonhenye
Szeretnénk mi itt nem csak a szőlővel, hanem a régi szakmák felelevenítésével olyan portákat létrehozni, hogy az ideköltöző fiataloknak abból a szakmából megélhetésük legyen, vagy megmutassák azoknak, akik erre kirándulnak.
A Hegypásztorok útján című pályázat keretében az együttműködő Leader térségek értékleltárt készítenek. Balatonhenyén ezért kutatótábort szerveztek.
Lanczkor Gábor táborvezető
Az elsődleges cél a henyei szőlőhegy állapotának felmérése, ennek kapcsán pedig valami jövőbeli perspektíva megfogalmazása.
A turizmus fellendítése érdekében a polgármesteri hivatalban szálláshelyeket alakítottak ki. A település ugyanis egyre népszerűbb a bakancsos turisták körében. A falu az országos kék túra útvonalán fekszik, így már most évente 10-15 ezer turista halad át Balatonhenyén.
