
A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat öt idősek klubját működtet Szombathelyen azok számára, akik otthonukban élnek, de társaságra, közösségre, hasznos időtöltésre vágynak. A Váci utcai klubban megrendezett Ki-mit-tud?-ra mindegyik központból érkezett nevezés. Sokan szavaltak verset; a legtöbben Ady Endrét választották, mint például Kati néni, aki éppen most ünnepelte 95. születésnapját.
Tóth Lászlóné
Nem tudom, meddig, miért maradok meg még neked, de fogom a kezed, és őrizem a szemedet.”
Néhányan több produkcióban is szerepeltek. Dátán Lászlóné szintén Ady-t szavalt, ugyanakkor a Dalospacsirták nevű kórusban együtt énekelt Kati nénivel.
“Kitörted a kezedet. Mivel ölelsz engemet?”
Dátán Lászlóné Erzsi
“Ebben a felállásban olyan egy éve vagyunk együtt., és több dalt tanulgatunk, aztán amikor ilyen műsorok vannak - nőnap, karácsonyi ünnepély -, mikor ilyen nevezetesebb napok vannak, arra szoktunk készülni énekelni. Tanultunk dalokat.”
21 produkciót láthatott a közönség. A legtöbb előadást a házigazda Váci utcai klub tagjai mutatták be.
Horváth Judit - klubvezető, Váci Mihály Utcai Idősek Klubja
“Azt gondolom, valamennyien úgy vagyunk vele, idősek, fiatalok⌠egy picit a szereplési vágy, hogy egy picit kimozdulni abból a napi.. mit tudom én, spanyol sorozat nézése helyett itt egy picit magukat mutathatják meg. Ezekből áll a TV-ben mindenféle faktor meg sztár, ők is most egy picit annak érzik magukat, azt gondolom.”
A verses-zenés műsorszámok mellett egy-egy humoros színjáték is szerepelt a programban. Nagy sikert aratott a Jelenetek egy házasságból című bohózat.
“- Béla! Én nem tudok élni melletted! - Nem tudok mit csinálni! Haljál meg! - Béla! Te nem szeretsz engem!”
Márkus Vilmosné Óvári Jánosné
“- Nagyon jól éreztük magunkat! Ez a kis darab.. már készültünk rá egy hete, sokat gyakoroltunk, próbáltuk, hogy összejöjjön valahogy, és még azért néha bele kellett nézni a szövegbe is, csak Marika olyan finom tésztát hozott!
- Családi beszélgetés egy kis iróniával, hogy legyen sava-borsa az egésznek, meg néha mosolyogni is lehessen.. hát azt ahogyan lehetett, amatőr emberek vagyunk”
A vetélkedőn nem a győzelem volt a cél, mindvégig barátságos volt a hangulat. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy a különböző klubok tagjai és a gondozók is megismerjék egymást.