Idén mutatták be a Bán Mór 12 részes regényéből forgatott Hunyadi című sorozatot, nagy sikerrel. A széria komoly vitákat generált, sokan számonkérték a történelmi hitelességet, holott ez nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, ahol a személyek és az események valósak, de a körítés nagyrészt fikció. Az eltéréseket vette górcső alá előadásában Nagy Adrienn.
Nagy Adrienn - történész-muzeológus, intézményvezető, Smidt Múzeum
"Megpróbáltam egy eseménytörténeti vizsgálatot elvégezni, és egy szereplőközpontú vizsgálatot úgy, hogy elmondom, amit a nézők láttak, amit a filmesek láttatni szerettek volna, és megpróbálom ehhez viszonyítani a történelmi valóságot, megkeresni, hol lehetnek a fikciók, és mi lehet az oka, amiért ezt így oldották meg a készítők."
Az előadó felvázolta a korszak történelmi hátterét, és beszélt Hunyadi János származásáról is: több forrás utal arra, hogy a
"törökverő" valójában Luxemburgi Zsigmond fia volt. "Hajthatatlan elszántságával minden várakozás ellenére legyőzi a hatalmas oszmán sereget."
Hunyadi János igazi hős, szinte félisten. Tévedés, hogy családját gyerekkorában lemészárolta a török, és nem mentette ki a királyt a Dunából. Vereségeit - mint a II. rigómezei csatát is - többnyire elhallgatja a film, amely leegyszerűsített képet mutat a főúri ligák harcáról, elnagyolja az uralkodói karaktereket is. A filmesek a 15. századi Magyar Királyság díszletei között hősiesség, árulás, magánéleti küzdelmek, politikai intrikák és konfliktusok mentén szőtték a történetet, a dramatizálás érdekében felnagyítottak, kitaláltak motívumokat.
Nagy Adrienn - történész-muzeológus, intézményvezető, Smidt Múzeum
"Zsigmond teátrális halála egy trónszékben ülve, vagy a lánya, Luxemburg Erzsébet halála, de a szerelmi viszonyokban is sok fikciót látunk, akár Szilágyi Erzsébet-Újlaki Miklós viszonyára gondolva, de minden szereplő kapcsán elmondható, hogy a fikció keveredik a valósággal."
Újlaki sosem jegyezte el Szilágyi Erzsébetet, Mara pedig mindössze 8 éves volt, amikor a szultánnak adta az apja, így nem lehetett Hunyadi szerelme. Luxemburgi Erzsébet nem léphetett házasságra Ulászlóval 1444-ben, mert akkor már nem is élt. Nándorfehérvár, Buda és a török udvar nem úgy nézett ki, ahogy a filmben ábrázolják, ugyanakkor a környezet, a ruhák, az ételek nagyrészt hitelesek. Az egyik legnagyobb tévedés, hogy a harangszót elrendelő bullát Jenő pápa adta ki - ő már a nándorfehérvári csatát sem érte meg. A valósághoz legközelebb Kapisztrán János, Szilágyi Erzsébet és Kamonyai Simon karaktere, valamint V. László koronázásának megjelenítése áll.
Nagy Adrienn - történész-muzeológus, intézményvezető, Smidt Múzeum
"Nyilván fel kell tennünk a kérdést, hogy minek szánták a sorozatot? Egy hiteles filmnek, de akkor dokumentumfilm kategóriába kellene sorolni. Valójában ez egy történelmi regény alapján készült életrajzi dráma. És ha ezt értelmezzük, feltesszük, hogy hitelesnek kell-e lennie. Nem. Sőt, egyáltalán nem hiteles."
A sorozat tehát elsősorban szórakoztat - minden esetre működik, hiszen nagy a sikere. Az előadás végén elhangzott, hogy a Smidt Múzeumban két tárgy található, ami a Hunyadiakhoz kapcsolódik: egy Mátyást ábrázoló képóra, és Horváth Ádám: Hunniás című művének 1787-es kiadása.
