Zöldell az őszi búza Vasszilvágy határában. Az április nemcsak a vegetáció berobbanásának ideje, hanem az összegzésé is - ilyenkor értékelik a gazdák az előző esztendő eredményeit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vasi igazgatósága 2025-ben már 11. alkalommal hirdetett búza- és szójatermelési versenyt, amelynek célja a kezdetektől a termelés színvonalának növelése.
Pusztavámi Márton - Vas vármegyei elnök, NAK
"Úgy gondoltuk, hogy a gyengélkedő gazdákból sikerül majd életképeset, az életképesből versenyképeset, a versenyképesből profi termelőket. Ezt a célt tíz év alatt elértük. Ma büszkén mondhatjuk, hogy az utolsó öt évben rekordot rekordra halmoztunk, tavaly 7 tonnás terméseredményt értünk el, sok nyugat-európai országot is megelőztünk."
A búzaversenyben hektáronként 10,3 tonnás eredménnyel Szabó Tibor és Lőrincz Erzsébet holtversenyben harmadik helyezést ért el. Vizi Márton 11,1 tonnával második lett, a legmagasabb hozamot, 11,7 tonnát Szájer Józsefnek sikerült produkálnia. A szójatermelési versenyben a Répcevölgye 2001 Kft.-é lett a harmadik díj, hektáronként 3,9 tonnás átlaggal.
Bodorics Pál - ügyvezető, Répcevölgye 2001 Kft.
"Nekünk az volt a szerencsénk, hogy a területünkön 90 mm-rel több csapadék hullott, mint 3 km-rel odébb. Ebből is látszik, hogy a szójatermesztés biztonságát nem a termelési technológia adja, hanem legalább háromnegyed részben az időjárási körülmények határozzák meg."
4,6 tonnás szója-hozammal Horváth Zoltán lett a második, míg a győzelmet 4,8 tonnás terméseredménnyel Simonics István szerezte meg. A vasszilvágyi rendezvényen az agrárium aktuális kérdéseiről, köztük a vetésterületek alakulásáról is szó esett.
Cseh Tibor András - alelnök, NAK, szakmai főtitkár, MAGOSZ
"Megdöbbentő, hogy a kukorica - korábbi sikernövényünk - teljes mértékben visszaszorult, és a napraforgó jóval nagyobb területen van vetve. Kalászosokból nagyságrendekkel több van vetve. Sajnos a helyzet az, hogy kezd Európában kialakulni egy túltermelési helyzet kalászosokból, búzából, árpából. Egész Európában küzdenek azzal, hogy nincs elegendő csapadék, óriási a szárazság, az európai gazdák többsége a kalászosok felé fordul."
Becslések szerint 2030-ra Magyarország klímája a mai Törökországéhoz lesz hasonló. A magyar gazdáknak ezen kívül is számos kihívással kell szembenézniük: drágul az üzemanyag és a műtrágya, szűkült az engedélyezett növényvédő szerek köre, 2028-tól várhatóan csökkennek a területalapú támogatások, az unió Dél-Amerikával és Ausztráliával kötött szabadkereskedelmi egyezményei pedig veszélyeztetik a piacot. A magyar gazdák számára az egyetlen kiút, ha növelik a hatékonyságot. Ennek egyik eszköze lehet az ún. no-till, azaz direktvetési technológia, amit a gyakorlatban is bemutattak. Lényege, hogy nincs szántás, tárcsázás, lazítás, a mag közvetlenül a tarlóval vagy takarónövénnyel borított talajba kerül. Speciális, nagy csoroszlyanyomású vetőgép szükséges hozzá, ami képes behatolni a keményebb talajba, megnyitja a magárkot és vissza is tömöríti. Ez a módszer megőrzi a talaj szerkezetét, növeli a szervesanyag-tartalmat, csökkenti az eróziót és a költségeket. A no-till bevezetése rendszerszintű szemléletváltást igényel, a gazdák részéről türelemre, nyitottságra és kísérletező kedvre van szükség.
