„Például Vasszécsenyben a TSZ-ből sok föld elmegy, mert több száz hektárt birtokolnak vagy bérelnek"- mármint az osztrákok, legalábbis Dragovics Jenő tanakajdi termelő szerint, aki több, mint 80 hektáron gazdálkodik a környéken. Tervezi, hogy bővíti a gazdaságát, földet vásárol, de mint mondja, ez nem könnyű.
Dragovics Jenő - gazdálkodó
"Azt tudjuk, minden fölben, ami van kis tételben vagy bérleményben benn vannak, ez a kisgazdaságokat hátrányosan érinti. Nehéz földhöz jutni."
1994-ben kedvező feltételek mellett juthattak földterülethez a külföldiek. Akkor Vas megyében főként osztrákok éltek a lehetőséggel, ám azóta sem apadt a vásárlási kedv. Ausztriában a hazai ár többszöröséért juthatnának csak termőföldhöz a gazdák. A legtöbb külföldi nem rögtön veszi meg a területet, hanem hosszú távú bérleti szerződést köt-mondja a Vas megyei Agrárkamara titkára. Imre János szerint a bérleti szerződésekbe szövik a felek azt a záradékot, miszerint a föld használójának, vagyis a külföldi gazdálkodónak, elővásárlási joga legyen a bérlemény lejártakor. Mint mondja, erre a törvény is lehetőséget ad.
Imre János - titkár, Vas megyei AGRÁRKAMARA
"A földtörvény biztosítja azt, hogy olyan külföldi állampolgár, aki 3 éve helyben lakik, bizonyos kötöttségek mellett vásárolhat földterületet."
Dániában például a külföldiek által termesztett terményeket szigorúbban ellenőrzik mint a hazai termelők növényeit. Hasonló szigor jellemző a holland, francia vagy az osztrák hatóságokra is, ha külföldi termelőről van szó. Mindez a szigor természetesen az uniós jog betartásával történik, mégis valamiért nem szeretnek ezekben az országokban termelni külföldi állampolgárok - állítják a magyar gazdák.
