Hírek

Ma már szinte minden álló- és folyóvizen jelen vannak a hódok Vas megyében

2021. május 05., 14:58

Ezek a nagyméretű rágcsálók jelentősen átformálják környezetüket, fákat döntenek, gátat építenek, üreget ásnak a partfalba, amivel jelentős károkat és árvízveszélyt képesek okozni. Védett állat, befogása engedélyköteles, csak indokolt esetben lehet gyéríteni, de valójában nincs hatékony módszer a hódok kordában tartására. Természetvédők szerint meg kell tanulnunk együtt élni velük.

 

Ma már szinte minden álló- és folyóvizen jelen vannak a hódok Vas megyében

Április eleje óta tilos sétálni a Himfai-tó körül a beszakadt hódvárak miatt. Az állatok évek óta károsítják a gátat, balesetveszélyessé vált a terület, ezért a Szombathelyi Erdészeti Zrt. lezárta a töltést.

"Élettér van, táplálék van, szaporodási lehetőség van."

A hód kedvező életfeltételeket talál a vasi vizek mellett. Annyira elszaporodott, hogy a vízügyi igazgatóság működési területén már mindenütt ott van - mondja a szakaszmérnök. A Perint herényi temető mögötti részén is bedöntött fák árulkodnak a hódok jelenlétéről. Rágással károsítják a vízparti növényzetet, a kérget és a zöld hajtásokat elfogyasztják, a faágakból gátat építenek, hogy a hódvár körül kellően megemelkedjen a vízszint.

Hercsel Róbert - szakaszmérnök, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Jellemzően a vízfolyás melletti növényállományban okoznak kárt, ez az igazgatóságnak másodlagos kárként jelentkezik, a bedőlt fák torlaszt képeznek, összegyűjtik a vízfolyásokba kerülő hulladékot, és ennek eltávolítása jelentkezik költségként. Ha gátat építenek, az árvízveszélyt növeli a vízfolyásokon."

Frissek a rágásnyomok ezen a fűzfán, mellette a rönköt módszeresen lekérgezte a hód. A közelben két beszakadt üreg is látszik.

"Lehet, hogy hajnalban még dolgoztak ezen a fán, itt lehet a környezetünkben egy odú, jól látszik a csapája a vízig."

Az itteni hódgátat többször elbontották már az igazgatóság közfoglalkoztatottjai, de az állat  újra és újraépíti. A problémára nincs igazi megoldás.

Hercsel Róbert - szakaszmérnök, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Ha közérdek miatt kell beavatkoznunk, megkérjük az engedélyt, eltávolítjuk a hódgátat, kérhetünk gyérítési engedélyt, ennek a végeredménye az állat befogása, de egyik sem vezetett még eddig eredményre az igazgatóság területén."

Régen vadászták a hódot, egy időre el is tűnt, majd a 90-es években újra megjelent. Ma gyakorlatilag háborítatlanul élhet. Vas megyében néhány éve ezerre becsülték az egyedszámát.  

Markovics Tibor - igazgató, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
"Egyértelmű, hogy okoz problémát, védett állat, de szükség esetén engedélyezhető az elejtése. Azt gondolom, hogy meg kell tanulnunk együtt élni bizonyos állatok kellemetlen dolgaival, ott ahol tényleges veszélyhelyzet van, nyilván a természetvédelmi hatóság engedélyezni fogja a hódgát elbontását, akár az egyedek elejtését vagy befogását. Nekünk embereknek nyilván az lenne a jó, ha a hódoknak el tudnánk magyarázni, hogy a lakott területen kívül éljenek, és ne rágják meg a fákat, de az ő életmódjához ez fontos."

A hód nem csak a vízügyi ágazat, de az erdőgazdaság és az agrárium számára is képes jelentős károkat okozni: megrágja a keményfákat, például a bükköt is, és különösen kedveli a kukoricát. A hódcsalád ilyenkor tavasszal gyarapszik, 2-3 kölyök jön világra, amelyek két év múlva saját területet foglalnak.