Hírek

Mibe kötötték régen a könyveket? címmel ingyenes előadásra várták az érdeklődőket a Smidt Múzeumban

2025. január 27., 17:30

Mibe kötötték régen a könyveket? címmel ingyenes előadásra várták az érdeklődőket szombaton a Smidt Múzeumban. A mintegy 800 darabot számláló régikönyv-gyűjteményből Tangl Balázs történész válogatott különféle borítójú kiadványokat, és ezeken keresztül mutatta be a könyvkötészet történetét, fejlődését.

Mibe kötötték régen a könyveket? címmel ingyenes előadásra várták az érdeklődőket a Smidt Múzeumban

Csaknem 800 darabot számlál a Smidt Múzeum régikönyv-gyűjteménye, a legkorábbi egy 1486-ban Strasburgban megjelent Biblia. Vannak köztük egyházi, történeti, jogi munkák, iskolai könyvek, antik auktorok újra kiadott művei, orvosi, kertészeti kötetek is. A könyvkötészet korábbi, mint maga a könyvnyomtatás - a 6-7. században a kézzel másolt kódexeket például fatáblákkal borították. Később a bőr és a pergamen, majd a többrétegű papír terjedt el.

Tangl Balázs - történész
"A középkorból kijutva a könyvnyomtatás tömegessé válásával a bőrt kiegészítették más anyagok. Praktikusan a pergamen, később a papír. A felvevőpiac nő, nem mindenkinek volt pénze drága bőrkötésre, ötvöskötésre, egyszerűbb, olcsóbb anyagokat is kellett találni."

Ezt a könyvet disznóbőrrel borították, ezt zöld bársonnyal kötötték, ennek a kötetnek a gerincéhez pedig régi kódexlapokat használtak fel. A borító a fizikai védelmet szolgálta, de az előtáblát és a háttáblát szívesen díszítették - bélyegzővel, lemeznyomatokkal, varrásokkal, nemesfém veretekkel és elefántcsont rátétekkel.

Tangl Balázs - történész
"Az elsődleges funkciója nyilván a kódex védelme volt, de ezen túl egy reprezentációs funkciót is betöltött. A kötések, bőrkötések nem csak egyszerű kötés volt, hanem az adott korstílusnak megfelelő volt, indulunk a középkortól a román, gótikus, majd a reneszánsz, barokk. A nagystílusok a könyvkötészetre is hatottak, és ennek megfelelően változott a díszítése."

Az előadáson számos érdekesség elhangzott. Egykor a vándorkereskedők nem kötve árulták a könyveket, hanem ún. krúdákban, és a vevő maga gondoskodott a bekötéséről, anyagi lehetőségeitől függően. A könyvkötészet a kezdetektől önálló szakma volt, az első céhek a 16. században alakultak, Magyarországon Pozsonyban létesült az első. A 18. századig nem számozták az oldalakat, füzetjelek és levélszámok alapján kötötték a lapokat. A Smidt Múzeum rendszeresen szervez ingyenes előadásokat az érdeklődőknek, érdemes figyelni a programajánló rovatot az intézmény honlapján. Csütörtökön 17 órakor különleges kiállítás nyílik Menzán innen - menzán túl címmel, amely az iskolai közétkeztetés titkait fedi fel.