Sulpicius Severus három művet írt Mártonról. Ezek közül a legismertebb a Vita Martini illetve az a három levél, amelyben pl. Márton halálának és temetésének körülményeit jegyezte fel. A Dialógusok című művet 405 körül írta Sulpicius. A párbeszédes formula – Cicero és Platón óta – bevett irodalmi műfaj volt az ókorban. Három beszélgetőpartner osztja meg élményeit a keleti szerzetességről, Szent Mártonról, és az ő korabeli elfogadásáról, megítéléséről.
Dejcsics Konrád, bencés szerzetes
“Megvalósította a legnagyobb szerzetesi eszményt: alázatos volt. És ha Márton példájára azt eltudjuk ismerni, hogy alázatosak vagyunk és éppúgy Mint Márton és akikkel ő jót tett koldusok vagyunk, akkor megtettük az első lépést. És a Dialógusok könyve abban segíti a befogadót, hogy a saját életében megtalálja azt a pontot ahol a szerzetesi erényeket: az alázatosságot vagy annak az elismerését, hogy koldusok vagyunk, nos ezt megtalálja.”
Sulpicius írását a Szent Márton Év kapcsán fordította magyarra Dejcsics Konrád bencés szerzetes. A tervek szerint a művet április 15-én mutatják be Pannonhalmán. Dejcsics Konrád atya előadását, a Szent Márton Akadémián készült korábbi felvételekkel együtt, a Szombathelyi Egyházmegye jubileumi évi weboldalán (www.szentmarton.martinus.hu), illetve a Szombathelyi Televízió képernyőjén tekinthetik meg.
