Márton több évtizeden át szolgált lovas testőrtisztként a római császárok seregében. Negyvenéves volt, amikor letette a fegyvert, hazatért, és megkeresztelte édesanyját. A legtöbben mégis a gyógyító, mindenkinek segítő szentként ismerik.
Kiss Gábor – régész, Savaria Múzeum
„Eleve elrendeltetett az, hogy neki katonának kell lenni, hiszen Marsra utaló nevet kapott, adott neki édesapja. És le is szolgálta a 25 évet, ez életének egy szakasza. És szerettünk volna erre egy kicsit utalni.”
A kiállítás egyúttal a harmadik század végi, negyedik század eleji hadviselési szokásokat is bemutatja. Ez az időszak az élet minden területén számos változást hozott Pannóniában: császárok jártak itt látogatóban, nagy építkezések folytak, elterjedőben volt a kereszténység. A Savaria Múzeum eddig kevésbé foglalkozott ennek a kornak a feldolgozásával, a 2016-os jubileumi esztendőig további kutatásokat végeznek majd.
Csapláros Andrea – igazgató, Savaria Múzeum
„Elsősorban szeretnénk ennek a korszaknak a hátterét is bemutatni. A 3. század végéről 4. század elejéről és erről a korszakról, hogy hogyan épült fel a katonaság, mennyiben változott az első-második századhoz képest.”
Sisakok, pénzérmék, csatok és viseleti rekonstrukciók is helyet kaptak a tárlaton, valamint megtekinthető egy 1670-es évekből való kályhacserép is (3:07, 3:49), amely Szent Mártont és a koldust ábrázolja. Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, fontos továbbörökíteni a saváriai születésű szent szellemiségét.
„Azt hiszem, hogy ennél nagyobb ajándéka egy városnak nem lehet. Mi ezt az ajándékot köszönjük szépen, igyekszük úgy hasznosítani és úgy ápolni ezt a hagyományt, hogy az méltó legyen Szent Márton személyéhez.”
A Szent Márton, a katona című kiállítás március végéig látogatható.
